Még mindig gond a hamis méz
Molnár Ferenc elmondta, hogy nem önmagában a nagy hideg okozta a méhelhullást, hanem a tavaly elszaporodott ázsiai varroa atka nevű kártevő, amely nagyon legyengítette a méhek immunrendszerét. A pusztulás oka volt ezek mellett, hogy magas salakanyagtartalmú mézharmatméz került a telelő élelembe. Megjegyezte: az 1156 megyei méhész összesen 55 ezer méhcsaládjának mintegy egyharmada pusztult el télen.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A megmaradt állomány 20 százaléka nem termelőképes, ez azt jelenti, hogy körülbelül 27 ezer méhcsalád – az eredeti állomány fele – lesz termelő, a többi esetleg télre felerősödik – mondta.
Kitért arra, hogy a tavalyi gyenge termés mellett is tovább zuhantak a mézárak. Ennek okaként a hamisított mézek, a kínai dömpingméz európai piacokra történő bejutását nevezte meg. Az akácméz felvásárlási ára tavaly 1200 forinttal zárult, a napraforgó-, vegyes és repcemézé 700 forinttal. Megjegyezte: a 2015-ös mézmintavétel után kiderült, hogy minden harmadik európai uniós üzletben hamis méz kapható.
Hozzátette, hogy a kiváló minőségű magyar mézet állományjavítónak használják.
Nagy méhsűrűség
Rádi Tibor, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezetének elnöke elmondta: a méhészek egy része veszteség nélküli jó áttelelésről, mások a méhállomány 50-70 százalékos pusztulásáról számoltak be.
Pest megye déli részén nagyobb mértékű volt a pusztulás, míg Örményes és Mezőtúr környékén alig tapasztaltak elhullást – tájékoztatott. Hozzátette, hogy 240 méhcsaládjából több mint 50 pusztult el kora tavasszal.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Szólt arról, hogy a várható mézmennyiséget a méhcsaládok számán kívül számos tényező befolyásolja. A repcénél például a szeles, hűvös, csapadékos időjárás okozott gondot.
Molnár György, a jászberényi Szatmári László Jászsági Méhész Egyesület elnöke elmondta, hogy az egyesület mintegy 200 tagjának 11 ezer méhcsaládja van, a méhészek zöme „az akácon van már”. Előrevetítette, hogy némi problémát okoz majd, hogy a méhészek keresik azokat a területeket, ahol nem fagyott el az akác, így lesznek túlterhelt méhlegelők.
A mézelő növények méztermelő-kapacitása adott, ha több méhcsalád jut a területre, akkor az egy családra jutó hozam csökken – jegyezte meg. Az egy négyzetkilométerre eső átlagos méhcsalád-szám 12-13 a megyében, Európában ez rendkívül nagy méhsűrűségnek számít – közölte.
