Az FHB Lakásárindex 2015. második negyedévében 184,2-re emelkedett az év eleji 179,36-ról, így 2015 I. negyedévéhez képest az árak nominálisan 2,7 százalékkal, reál értelemben pedig 1,7 százalékkal növekedtek.
A drágulás több mint egy éve folyamatos a hazai lakáspiacon, a második negyedévben ugyanakkor nem sikerült megismételni az előző negyedévet jellemző kiugró, 6 százalékos árnövekedést. Az árak emelkedésének mértéke 2015 második negyedévében visszatért a korábban megfigyelt 2-3 százalék közötti szintre.
Az első negyedév kimagasló eredménye részben azonban azzal is magyarázható, hogy az FHB Index összeállításakor a Nemzeti Eszközkezelő (NET) által végrehajtott tranzakciók kikerültek az adatbázisból, míg a korábbi években ezek az adatok között szerepeltek. Ez a módszertani változás önmagában 3% körüli emelkedést eredményezhetett az FHB Index értékeiben.
Összességében az látható, hogy a hazai lakáspiacnak töretlen a lendülete, a felívelés kezdete óta eltelt több mint egy évben – 2014 áprilisától 2015 júniusáig – a lakásárak nominálisan 14,9 százalékkal, reálértelemben pedig 14,6 százalékkal drágultak.
A lakásépítés nehezen akar beindulni
2015. harmadik negyedévében bő 3000 lakásépítési engedély született, míg idén január és szeptember között összesen 8616 engedélyt adtak ki, ami ezerrel meghaladja a 2014 első kilenc hónapjában regisztráltat, és így 24 százalékos növekedést jelentett. Ugyanakkor ez nagyrészt a második negyedévben tapasztalt jelentős javulásnak köszönhető, míg a július és szeptember közötti periódusban csak +3,3 százalékos volt. A növekedés ugyan látszik az engedélyek számában, de ez továbbra is messze elmarad a válság előtti szintektől.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az átadott lakások száma nagyjából a megelőző két negyedév szintjén alakult a július és szeptember közötti időszakban, 2014 azonos időszakához hasonlítva azonban csökkenést mutatott. Az év első kilenc hónapjában összesen 4657 új lakás készült el, ami ugyan meghaladta a mélypontnak számító 2013-as év azonos időszakban használatba vett lakóingatlanok számát, de elmaradt a tavaly átadott 5144 friss otthontól. A fejlesztések tehát nagyon lassan indulnak be, de a lakáspiaci felívelésnek előbb-utóbb el kell hoznia a beruházások megkezdését is.
Jól megy a fővárosnak
Budapesten az országos átlagnál nagyobb mértékben növekedett az építési engedélyek száma az év első kilenc hónapjában, a bővülés több mint 73 százalékos volt 2014 azonos időszakához képest. Ebben nagy szerepet játszott az első negyedévben tapasztalt engedélyszám megtriplázódása, illetve a harmadik negyedévben is 45 százalék fölötti emelkedés. Új lakások azonban továbbra sem nagyon épültek a fővárosban, mindössze 1163 használatbavételi engedély született január és szeptember között, ami 21 százalékkal elmarad a tavalyi év azonos időszakától.
A lakáshitelek piaca továbbra is erős, sőt 2015 harmadik negyedévben az előzőekhez képest is jelentős bővülést mutatott. A kihelyezett forint lakáshitelek értéke a negyedévben meghaladta a 110 milliárd forintot, ami 43,5 százalékos emelkedés a második negyedévhez képest. Szeptemberben a lakáshitel kihelyezés túllépte a 40 milliárd forintos értékhatárt, de az előző hónapban is stabilan 30 milliárd forint felett alakult.
A lakáscélú forinthitelek átlagos hiteldíja tovább csökkent az idei év harmadik negyedévében is. 2015 szeptemberében a lakáscélú forinthitelek átlagos hiteldíja folyósításkor 5,6% volt, és szintén ugyanezen a szinten állt a szerződéses összeggel súlyozott átlagos évesített kamatláb.
Növekvő árak országszerte
A fordulat lassan minden területi szegmenshez elér, 2015-ben csaknem az ország egészére jellemző a lakáspiaci növekedés. Élen jár Közép-Magyarország, ahol az idei év eddigi árnövekedése meghaladhatja a 17 százalékot. Az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon ugyancsak jelentős a drágulás, bár itt némileg árnyalja a képet a NET tranzakciók kiszűrése az adatok közül, így a valós változás kisebb a fenti számnál. A legkisebb növekedésre a Közép-Dunántúl lakáspiaca számíthat, de még itt is közel 9 százalékos javulásra számíthatunk idén.
A régiós bontással ellentétben a különböző település típusok között még mindig akad, ha nem is jelentős csökkenést, de stagnálást mutató. A nagyközségeket kivéve azonban a többi településfajtánál már erős árnövekedéssel lehet számolni az idei évben. A legnagyobbra Budapest számíthat, 17,1 százalékkal, de a községek és megyeszékhelyek esetében is meghaladhatja a 10 százalékot az áremelkedés. Fontos azonban kiemelni, hogy mivel az idei évben az adatok között nem szerepelnek a NET vásárlásai, ezért a növekedés a fent említettnél alacsonyabb lehet, különösen a községekben, ahol a korábbi években nagyobb arányt képviseltek az eszközkezelős adásvételek.
Kétsebességű konszolidáció
A válság évei úgy tűnik, jóval kevésbé viselték meg Budapest drágább kerületeit, a magasabb árú kerületekben kisebb mértékű volt az árcsökkenés, mint az olcsóbbakban. Számos kerületben – főként a korábban is magasabb árú lokációkban – a jelenlegi árak meghaladják a 2008-as szintet is. Ugyanakkor az olcsóbb, áresését elszenvedő helyszíneken az árak még messze elmaradnak a válság előttitől.
A fővárosi kerületekben megfigyelt tendenciák a megyékre is igazak. A drágább helyszíneket jóval kevésbé érintette a válság, sőt a nyugati megyék kivételezett helyzetben vannak, itt a válság éveiben is növekedtek az árak. Az ellenpólust Észak- és Kelet-Magyarország megyéi képviselik, ahol a legkisebb árakhoz a legnagyobb zuhanás társult. Számos megyében a jelenlegi lakásárszintek meghaladják a válság előttit, ezek közé főként a nyugat-magyarországi megyék tartoznak, míg a keletiekben nagyobb a 2008-as árakhoz viszonyított különbség.
Ezeket a tendenciákat figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy az új időszakot a kétsebességű talpra állás jellemzi. A kedveltebb lokációkban az árak gyorsan konszolidálódnak, és a lakásépítések száma hamarosan emelkedhet. Azokon a helyeken, ahol a lakosok jövedelmi nehézségekkel küszködnek, elhúzódó és lassú fordulatra lehet számítani.
