A japán pénzügyminisztérium szerdán közölte, hogy a kereskedelmi mérleg többlete 229,26 milliárd jen (1,76 milliárd euró) volt márciusban, szemben az egy évvel korábbi 1450 milliárd jenes (11 milliárd eurós) hiánnyal.
Segített az alacsony olajár
Az eredmény jóval kedvezőbb a várakozásoknál, elemzők mindössze 45 milliárd jenes többletre számítottak.
A behozatal értéke éves összehasonlításban 14,5 százalékkal 6698 milliárd jenre (51,5 milliárd euróra) esett márciusban, amit nagyban elősegített, hogy 51 százalékkal csökkent a kőolajért, 38 százalékkal a kőolajtermékekért és 12 százalékkal a cseppfolyósított földgázért fizetett összegek nagysága.
Az export értéke 8,5 százalékkal 6927 milliárd jenre (52,18 milliárd euróra) növekedett, különösen a különböző gépek, félvezetők és autók iránti külföldi kereslet emelkedett. A japán kivitelt a nemzetközi konjunktúra viszonylagos javulása, ezen belül is főleg az amerikai gazdaság kedvező alakulása támogatta.
Jól jött a gyenge jen
Emellett a jennek a nemzetközi devizákhoz viszonyított gyengülése automatikusan növelte a japán devizában elkönyvelt bevételeket. Az árfolyamhatást leszámítva az export volumene csak 3,3 százalékkal emelkedett. 2012 júniusa óta először volt nyereséges a japán külkereskedelem.
Kellett a jó hír
A vártnál is nagyobb többlet jó hír az Abe Sindzó vezette kormánynak és a japán jegybanknak, miután két éve hasztalan próbálják leküzdeni a deflációt és növekedési pályára állítani az általános forgalmi adó tavaly márciusi bevezetése után meggyengült japán gazdaságot.
Az ázsiai szigetország külkereskedelmi mérlege 31 év után először 2011-ben veszteséggel zárt, mert a földrengés és az azt követő szökőár által elpusztított fukusimai atomerőmű tragédiája után leállították az összes atomreaktort. Japán kénytelen volt jelentős mértékben növelni szénhidrogénimportját, hogy működtetni tudja a hőerőműveket a kieső atomenergia pótlására.
2011 márciusa és 2012 júniusa között még néhány hónapban többlettel tudott zárni a külkereskedelmi mérleg, de utána 32 hónapig egyfolytában hiányt mutatott.
Újra indítanák az atomerőműveket
A miniszterelnök egyértelműen pártolja az atomerőművek működésének újbóli engedélyezését, de akarata nemigen érvényesül. Az idei év végéig a működőképes 48 reaktorból feltehetően csak kettőt helyeznek ismét működésbe, ötöt pedig leszerelnek.
Bár a kormány azt szeretné, hogy 2030-ra az elektromos energia 20 százalékát atomerőművekben állítsák elő, az már kétségtelen, hogy az atomenergia-termelés szintje soha többé nem éri el a 2011 márciusa előtti, az energiaszükséglet harmadát kielégítő szintet, ami a külkereskedelmi mérlegre is rányomja majd a bélyeget.
