Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján a nap folyamán megkötött, több évre is intézkedéseket meghatározó bérmegállapodással indokolta kijelentését, mondván, a minimálbér emelése és a járulékcsökkentés együtt eredményezhet 40 százalékos béremelkedést. Ennek feltétele, hogy a teljes foglalkoztatás és a munkaalapú társadalom működjön Magyarországon – tette hozzá.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Lázár János közölte, a minimálbér emelése egymillió embert érint 2017-ben és 2018-ban a vállalati szektorban. Állami alkalmazásban közel 200 ezer ember dolgozik minimálbéren, azaz összesen 1,2 millió embernek fontos a bérmegállapodás – részletezte.
Kétszázalékonkénti járulékcsökkentés
Hangsúlyozta azt is, hogy a megállapodás a béremelés mellett a munkaadói járulékok csökkentését is tartalmazza. „Most végre, 25 év után megkezdődött a járulékok csökkentése” – hangoztatta. Hozzátette: most 28 százalékos járulékfizetési kötelezettség van, amit szeretnének 13-14 százalékra levinni. Lázár János azt mondta, a következő években megnézik, milyen béremelések lesznek, és a további járulékcsökkentés ettől függ majd.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ismertetése szerint jövőre a bruttó minimálbér 127 500 forint lesz a jelenlegi 111 ezer forint helyett, 2018-ban az összeg nyolc százalékkal 138 ezer forintra emelkedik. A garantált bérminimum jövőre 129 ezer forintról 161 ezer forintra nő, 2018-ban pedig 180 500 forintra – mondta. A miniszter azt mondta, a járulékcsökkentés 2018 után, a megállapodás után is folytatódik, 2022-ig állapodtak meg kétszázalékonkénti járulékcsökkentésről.
Szerinte azért lehet béremelés, mert a magyar gazdaság jelentősen erősödött az elmúlt években.
Új törvénykönyv jöhetnek
Kérdésre beszélt arról, hogy a miniszterelnök jövő héten újra tárgyal a nyugdíjasokkal a nyugdíjemelésről.
A kormány új büntetőeljárási törvényt nyújt be a parlamentnek januárban – közölte a Miniszterelnökség vezetője. Trócsányi László igazságügyi miniszter kétéves egyeztetés után tárta a kormány elé a készülő kódexet, amely reményei szerint közkonszenzuson alapul. Lázár János a jogszabály céljaként jelölte meg az eljárások gyorsítását és hatékonyságának növelését, az áldozatvédelem erősítését.
A javaslatról ötpárti egyeztetést kezdeményeznek. A csomagot januárban nyújtják be a parlamentnek, és 2018 nyarán léphet hatályba a törvény – ismertette.
Quaestor-ügy és az úszók
A minisztert kérdezték Tarsoly Csaba, a Quaestor volt vezetője nyilatkozatáról is. Azt felelte, hogy az előzetes letartóztatásban lévő volt cégvezető köztörvényes tolvaj, kritikáit nem veszi figyelembe. Hozzátette: az interjút olvasva az a benyomása, hogy Tarsoly Csaba szerint a brókercég csődjéért mindenki felelős, csak ő nem.
„Nem kevesebbet állít, hogy lassan most már Jézus Krisztus a felelős azért, hogy a Quaestor csődbe ment, ahelyett, hogy bevallaná, hogy hány 10 milliárd forintot lopott el” és visszaadná azt – fogalmazott, egy hosszú ideje börtönben lévő ember üres vagdalkozásnak minősítve a nyilatkozatot.
Megkérdezték az interjúban szereplő Duna City-projektről is, amelyet Tarsoly, állítása szerint, Ghaith Pharaon szaúdi üzletemberrel közösen valósított volna meg. A miniszter közölte: kormányülésen nem volt ilyen beruházásról szó. Arra pedig, hogy sajtóhírek nyílt titkosszolgálati játszmaként írtak a Pharaon-ügyről, azt mondta: nyugtató teát javasolna mindenkinek, lassan egy komplett kémregény bontakozik ki. Nem tartja komolynak ezeket a híreszteléseket, a magyar hatóságok a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén feltárták a történteket.
A miniszter álláspontját kérték a Gyárfás Tamás úszószövetségi edző és több úszó közötti vita ügyében. Megerősítette Szabó Tünde sportállamtitkár közlését, miszerint a helyzet mielőbbi rendezésében érdekeltek, mert az veszélyezteti a vizes világbajnokság sikerét és a fejlesztéseket. Hozzátette: a kormány nem kívánja a vitát befolyásolni.
