Megéri tájékozódni
„A vállalati vagyonbiztosítások díjszintje évek óta fokozatosan csökken, emiatt azok a cégek, akik már évek óta nem követték nyomon biztosítási csomagjaikat, nem ritkán jóval kedvezőbb feltételeket is elérhetnek egy váltással.” – magyarázza Almássy Gabriella, az Union Biztosító nem-életbiztosításokért felelős igazgatósági tagja.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
„A megspórolt összeget, vagy annak egy részét a tapasztalatok szerint sok esetben a meglévő (gyakran minimális) limitek illetve biztosítási összegek emelésére vagy új, eddig hiányzó biztosítási elemek beemelésére fordítják. Az alacsonyabb díjak ezzel egy időben vállalkozások újabb köre számára is elérhetővé teszik a biztonságos működést garantáló vagyonbiztosításokat.”
Ma Magyarországon különösen a kkv-szektort jellemzi a biztosítottság alacsony szintje, noha éppen ez a kör a legsérülékenyebb egy nem megfelelően biztosított, váratlan káresemény során. Az UNION Biztosító közelmúltban, másfél ezres mintán lefolytatott felmérése azt mutatta, hogy a Magyarországon fellelhető mintegy 1 millió 150 ezer mikro-, közép- és kisvállalkozás 24 százalékának semmilyen vagyonbiztosítása nincsen.
Amennyiben a díjak nem emelkednek jelentősen a mostani szint fölé, és a jelenleg érzékelhető gazdasági bővülés a következő néhány évben is fennmarad, a vállalati vagyonbiztosítást kötő kkv-k aránya az évtized végére elérheti majd a 80 százalékos küszöböt.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Hiányzik egy fontos elem
A vállalatok által megkötött vagyonbiztosítások többségének komoly hiányosságai vannak. Az UNION adatai szerint a kkv-s vagyonbiztosítási szerződéseknek mindössze 4 százaléka tartalmaz üzemszünet-biztosítást. A vállalati ügyfelek láthatóan nem számolnak ezzel a tényezővel, pedig nem csupán termelő vállalatokat, hanem különböző szolgáltatást végző cégeket is könnyen bedönthet, ha egy időre kiesik az árbevétele, miközben az üzemeltetési költségeket továbbra is fizetnie kell.
Az üzemszünet-biztosítás lényege éppen az, hogy megkötése esetén a biztosító nem csupán a káresemény miatt felmerülő költségeket, hanem a tevékenység szüneteltetése miatt felmerülő fix költségeket és az elmaradt hasznot is megtéríti.
Az UNION Biztosító tapasztalatai szerint üzemszünet-biztosítást leggyakrabban különleges gépek és berendezések meghibásodása nyomán fizetnek (pl. esztergagép törése). Ugyanakkor bőven volt már példa szolgáltatások kieső bevételének térítésére is: egy szuterénben működő étterem külső okok miatt bekövetkező egy hónapos leállása során például a vállalkozás a munkatársait és a bérelt berendezéseinek díját kizárólag az üzemszünet-biztosításból tudta fedezni.
További gondok
Az UNION felmérése szerint továbbá a kkv körben a cégek 73 százaléka rendelkezik valamilyen felelősségbiztosítással. Ugyanakkor e vállalatoknak is csak kis része fedezi a tevékenységével kapcsolatos főbb kockázatok mindegyikét. Az általános felelősségbiztosítás mellett célszerű a vállalkozás profiljának megfelelő, felelősségbiztosítási csomag megkötését is megfontolni.
Az alulbiztosítottság is gyakori. A biztosítást nem az adott vagyonelem teljes értékére, hanem annál alacsonyabb biztosítási összegre kötik meg. Kár bekövetkezésekor ilyen esetekben a biztosító csak a biztosítottság mértékével arányosan fizet kártérítést.
„A körültekintően működő vállalatok vagyon- és felelősségbiztosításra általában éves árbevételüknek néhány tized százalékát költik. Ennek az előre tervezhető, általában jelentős terhet nem képező költségnek a vállalása jelentősen lecsökkenti annak kockázatát, hogy egy váratlan esemény komolyan veszélyeztesse az adott társaság működését” – teszi hozzá az UNION szakembere.
