Minek az euró?
Bulgária és Horvátország mellett most már Románia is csatlakozott az euróövezetbe minél előbb bekerülni kívánó országok sorába. Év végére be is mutatják a stratégiát, amivel célt akarnak érni. De miért lett hirtelen fontos a valutaunióhoz való csatlakozás?
„A Brexit után, aki az euróövezeten kívül marad könnyen a külsős szerepébe kerülhet” – nyilatkozta a Bloombergnek Juraj Kotian az Erste elemzője. „Ha ránézünk az előzetes EU-költségvetésre, látható, hogy sokkal nagyobb hangsúly kerülhet az eurózónára.”
Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)
A három ország tervei kontrasztban állnak az ex-kommunista keleti országok gazdagabbik felével, mert bár Szlovéniában, Szlovákiában és a három balti államban már euróval fizetnek, Csehországban, Lengyelországban és hazánkban sincs konkrét terv a közös valuta bevezetésére.
Ebben persze bőven lehetett szerepe görög válságnak mint elrettentő példának, azonban az EU kevésbé tehetős államainak még így is nagyobb szüksége lehet a fejlesztési pénzekre annál, mint hogy ilyesmik miatt izguljanak.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Reális esélyek?
Bulgária jár a folyamatban legelőbbre. Az unió legszegényebb országa az mostani pénznemét a levát már az euróhoz rögzítette, és ezen a nyáron szeretne csatlakozni az árfolyam-mechanizmushoz, ami előszobája az euró bevezetésének.
A horvátok 5-7 éven belül lépnének be az euróövezetbe, míg Románia egyelőre nem közölt konkrét dátumot. Utóbbi ország azonban 2020-ra a jelenlegi 60-ról 70 százalékra szeretné feltornázni az EU-átlaghoz viszonyított GDP-jét.
Az azonban még kérdéses, hogy miként fogadják a három ország tervét. Mert bár Bulgária például már megfelel a kritériumoknak és számíthat Franciaország, valamint Németország támogatására, az Európai Központi Bank szeretne óvatosabb lenni, főleg a kelet-európai pénzügyi botrányok után.
