Papandreu: a megszorítások helyett a reformokra kell koncentrálni

Jéorjiosz Papandreu szerint Görögországnak bizonyítania kell például, hogy az átláthatóbb gazdaság érdekében valódi lépéseket tesz, mélyreható intézményi reformokat hajt végre, míg az Európai Unió részéről kisebb pénzügyi nyomásra van szükség. Kifejtette, a görög kormánynak átfogóbb, alapvető változásokat tartalmazó tervet kell készítenie. A nyugdíjrendszer reformja például 4-5 évvel ezelőtt már elkezdődött, de nem fenntartható, illetve szükség van a bürokrácia csökkentésére, az adórendszer átláthatóbbá tételére. Mindehhez azonban a kormány által is kért időre van szükség – tette hozzá. Úgy vélte, az egyik kritikus időpont június vége, azonban még alapvető kérdésekben sem sikerült megállapodni. Közölte, ha nem lesz megegyezés a nemzetközi hitelezők és Görögország között, nem kap helyt a 9 hónapos hosszabbítási kérelem sem, miközben a görögök a rendelkezésére álló források nagyon gyorsan csökkennek. Papandreu reméli, hogy a határidőig sikerül megegyezni, az elmúlt öt hónap tapasztalatai szerint ugyanakkor a határidők már többször kitolódtak, s így nem tudni, mikor lesz végső megállapodás. Jéorjiosz Papandreu, aki 2009 és 2011 között volt Görögország miniszterelnöke, beszédében összegezte azt is, hogy milyen tanulságokkal szolgál a görög válság a kelet-közép-európai régió és az EU egésze számára. Kifejtette, elnöksége idején például ingatlanadót vezettek be, statisztikai intézetet alakítottak, s az átláthatóság érdekében a legmagasabb tisztségekre is nyílt pályázatokat írtak ki. A társadalom kész volt támogatni a változásokat, ugyanakkor nem volt elegendő idő a fiskális stabilitás eléréséhez, a piacok pedig a negatív hírek hatására szembefordultak Görögországgal – mondta. Papandreu szerint az eurózóna rendszerszintű problémával küzd, több országban van deficit, az euró le- és felértékelődése is okozott problémát a pénzügyi piacon. A görög helyzetet szemléltetve Papandreu kifejtette, hogy miniszterelnöki tevékenysége megkezdésekor azzal szembesült, hogy a korábbi kormány által kommunikált 6,5 százalék helyett a költségvetési hiány 15,7 százalék. Statisztikai eszközökkel rejtették el és hamisították meg a hivatalos adatokat, eltúlozták a közfoglalkoztatottság arányát, korrupció és átláthatatlanság jellemezte a hatalom működését – mondta. Kifejtette: egy ország ugyan rendelkezhet erős valutával, ha azonban minden – pénzügyi, magán és üzleti – szektor a valuta hirtelen gyengülésétől tart, ez azt eredményezi, hogy az ügyfelek elviszik a pénzüket a bankokból, a befektetők várakozó álláspontra helyezkednek, a pénzintézetek pedig nem adnak több kölcsönt. A volt miniszterelnök hozzátette: pontosan ez történt Görögországban. Kiemelte, hogy gazdasági és politikai intézményi reformokra, valamint megszorító intézkedésekre és az adósságcsomag kezelésére is szükség van Görögországban, azonban a stabil eurózóna kiépítéséhez a kölcsönösség is fontos. Az EU-ban sok szinten jellemző a szétdaraboltság, és politikailag nagyon kényesnek nevezte, hogy a mentőcsomagok finanszírozására a tagállamok fizetnek be kis összegeket, külön terhelve az államokat, pedig ez az európai kötvények kibocsátásával is megoldható. Az egykori miniszterelnök szerint a görög helyzet egyik tanulsága az is, hogy Európának valódi elmélyült demokrácia kiépítésére kell törekednie, az erősebb európai országok ne vegyék készpénznek a relatíve nagyobb hatalmukat, hiszen 2015-ben önmagában egyetlen európai nemzet sem lenne a világ vezető nyolc hatalma között, viszont együtt, az EU 28 országa a világ második legnagyobb gazdasága. Az egykori miniszterelnök előadását követően az MTI kérdésére, miszerint szükség lesz-e harmadik mentőcsomagra, úgy válaszolt: kisebb összegben és rövidebb időre ugyan, de szükség lesz egy következő támogatási programra Görögország versenyképességének növelése érdekében.