Állami szférából a munkaerőpiacra
Csepreghy Nándor hangsúlyozta: a jelenlegi politikai ciklusnak a legfontosabb feladata a bürokrácia leépítése, s ennek érdekében több állami háttérintézmény a minisztériumokba olvad be, vagy megszűnik. Kifejtette, a folyamat ősztől folytatódhat, amikor az „állami cégek újragondolása” következtében csökken a közfoglalkoztatottak száma.
A legfontosabb azonban az, hogy akik az állami szférából kikerülnek, megtalálják a helyüket a munkaerőpiacon – hangsúlyozta, majd hozzátette, „nem helyes ugyanis az az elképzelés, hogy míg az egyik oldalon ezeknek az embereknek megszűnnek a munkahelyeik, a másik oldalon felbukkannak a szociális ellátórendszerben”.
Sereghajtóból éllovas?
Az államtitkár elmondta, ma a 4,7 millió munkavállaló közül 1,1 millió közfoglalkoztatott, s ha ebből levonják a rendvédelmi szerveknél, az egészségügyben és az oktatási szférában dolgozók számát, akkor is egy több százezres szám marad, ami magát az állami bürokráciát jelenti.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Úgy vélte, „Magyarország ma inkább számít sereghajtónak és inkább lehet éllovas, ha a bürokrácia csökkentését konzekvensen végig visszük”. Ez a legfontosabb, mert meghatározza egy ország versenyképességét, hogy a vállalkozásoknak milyen bürokráciával kell szembe nézniük, és ugyanez a helyzet áll fenn akkor is, amikor egy külföldi vállalkozás szeretne letelepedni Magyarországon – fogalmazott.
Közös érdek a bürokrácia csökkentése
Beszélt arról is, hogy a szabályozási környezetet is tekintve ma Magyarországon a legrosszabb a helyzet a régióban. Példaként említette, hogy egy vállalkozás az adókötelezettsége teljesítésére a régió országaihoz képest háromszor-négyszer több órát fordít. Elmondta, tavaly 108 olyan törvénymódosítást fogadott el a parlament, amelyek a vállalkozók működésének könnyítését szolgálták.
Hozzátette: ezt a folyamatot támogatja Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek az javaslata is, hogy ha valamelyik minisztérium jogszabályt hoz, akkor legalább két, a területet érintő jogszabályt ki kell vezetnie azért, hogy jelentősen csökkenjenek az ágazatra vonatkozó jogszabályok. Tavasszal további nyolcvan jogszabály módosítását tervezik – fűzte hozzá.
Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a bürokrácia csökkentése a vállalkozói szektornak és az államnak közös érdeke. Beszélt arról is, hogy a KAVOSZ által készített reprezentatív felmérés szerint ma a kis- és közepes vállalkozások 44 százaléka értékeli stabilnak a működését, 22 százalékuk kisebb fejlődésre számít, 24 százalékuk pedig a túlélésért küzd.
