A Bank of Cyprus vezetőségében még soha nem volt ilyen sok külföldi. Az orosz „előrenyomulást” jól tükrözi, hogy mekkora jelentőségű lehet az orosz tőke nagysága az euróövezeti Ciprus bankrendszerben. A Moody’s hitelminősítő számításai szerint 2012 végén orosz bankok mintegy 12 milliárd dollárnyi (2700 milliárd forintnyi), orosz vállalatok pedig 19 milliárd dollárnyi betétállománnyal rendelkeztek ciprusi pénzintézetekben.
A szigetország tavaly nyáron fordult pénzügyi támogatásért a nemzetközi hitelezőkhöz. Görögország, Írország és Portugália után Ciprus a negyedik euróövezeti ország, amelyet nemzetközi hitelcsomaggal segítettek ki a pénzügyi válság következményeinek elhárításában.
A támogatásnak feltételei voltak, ezeket láthatóan teljesíti Ciprus, miután az országnak hitelt nyújtó három intézmény – az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap(IMF) – szeptember elején azt közölte, hogy a földközi-tengeri szigetország megfelelően halad a szükséges reformokkal, ezért lehívhatja a 10 milliárd eurós mentőcsomag esedékes, 1,5 milliárd eurós részletét.
Az EB, az EKB és az IMF alkotta trojka képviselői júliusban jártak Cipruson, hogy felmérjék, hogyan áll a gazdaságszanálási program.
A ciprusi gazdaság a tavalyi 2,4 százalékos visszaesés után idén várhatóan 8,7 százalékkal csökken. Az előrejelzések szerint a recesszió 2014-ben is folytatódik 3,9 százalékos mínusszal, és csak 2015-ben lesz 1,1 százalékos növekedés. Az államháztartási hiány a tavalyi 6,3 százalék után idén a GDP 6,5 százaléka lesz. Jövőre 8,4 százalékra növekszik, és csak 2016-ban csökken az eurózónában elvárt 3 százalék alá.
