Élénkülő kereslet
2017 negyedik negyedévében folytatódott a vállalati hitelezés dinamikus bővülése, így éves összevetésben 10,4 százalékkal emelkedett a vállalati hitelállomány.
A negyedik negyedévben a tranzakciók egyenlege az előző negyedévhez hasonlóan magas volt, összesen 184 milliárd forintot tett ki, 2017-ben a teljes vállalati hitelállomány bővülése több mint kétszerese volt a megelőző évinek. Az új szerződéskötések volumene 30 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és az átlagos hitelösszegekben is emelkedés volt tapasztalható.
Mind a nagyvállalati, mind a kkv-szegmensben erősödött a hitelek iránti kereslet, a hitelfeltételek mindkét vállalati méretkategóriában enyhültek – hívta fel a figyelmet Nagy Tamás.
A feltételek enyhülését elsősorban a banki versenyhelyzet fokozódása okozta. Ez a vállalati hitelek esetében csökkenő kamatfelárakat eredményezett. A bankok fél évre előretekintve is e folyamatok fennmaradására számítanak, különösen a hosszú lejáratú hitelek esetében. 2017-ben a régióban a kamatfelárak általános csökkenése mellett mindenhol növekedett a vállalati hitelállomány, bár a hazainál kisebb mértékben.
Bejött a hitelprogram
Az MNB Piaci Hitelprogramjában részt vevő bankok 2017-re vállalták, hogy közel 230 milliárd forinttal növelik kkv-hitelezésüket. A vállalását minden bank teljesítette, ennek eredményeként szektorszinten az egy évvel korábbit is meghaladó, mintegy 250 százalékos teljesítés alakult ki. A bankok vállalásaikat az idei évre is teljes egészében fenntartották, ami a kkv-hitelezés további kedvező alakulását vetíti előre.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Vállalását önkéntes alapon egyetlen hitelintézet sem kívánta csökkenteni a 2018-as évre, így a kkv-hitelállomány mintegy 6 százalékának megfelelő összegű vállalás következtében a kkv-hitelezés növekedése az MNB által a fenntartható gazdasági növekedéshez szükségesnek ítélt 5–10 százalék közötti sávban stabilizálódhat.
Visszafogott háztartások?
A háztartási hitelek szerényebben, 2,7 százalékkal bővültek éves alapon, de az új hitelszerződések volumene 41 százalékkal nőtt. 2017-ben az új lakáshitelek kihelyezése 39 százalékkal, míg a személyi kölcsönöké 47 százalékkal emelkedett.
A bankok tovább enyhítettek a fogyasztási hitelek feltételein, és előretekintve is lazítást helyeztek kilátásba mind a lakáscélú, mind a fogyasztási célú hitelek esetében.
Továbbra is hozzájárul a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) a lakáshitel-kereslethez. 2017 negyedik negyedévében az új kibocsátású lakáshitel-volumen 16 százaléka volt a csok-hoz köthető.
Nagy Tamás elmondta, hogy a lakáscélú új forinthitelek átlagos teljes hitelköltsége valamennyi fix kamatozású hitel esetében csökkent, míg a felárak esetében elsősorban az 1-5 év közötti kamatperiódusú lakáscélú hiteleknél mérséklődést lehetett tapasztalni.
A várakozások szerint a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel termékek (MFL) hozzájárulhatnak mind a rögzített kamatozású hitelek térnyeréséhez, mind a felárak csökkenéséhez a verseny élénkülésén keresztül. A negyedik negyedévben a kihelyezett lakáshitelek 13 százaléka MFL hitel volt, a fix kamatozáson belül arányuk pedig már 23 százalékot tett ki. Az utolsó negyedéven belül az MFL termékek egyre erőteljesebb felfutása volt megfigyelhető: 2017 decemberében már mintegy 40 százalékos arányt értek el e hitelek – hívta fel a figyelmet Nagy.
