Kihasználják a kiskapukat
Az elnök szerint bár az offshore-adórendszerek nem törvényellenesek, mégis gondot jelentenek világszerte, mert kihasználják az egyes országokban – így az Egyesült Államokban is – meglévő szabályozási hiányosságokat, kiskapukat.
Ez volt az első alkalom, hogy Obama reagált a Panamából indult és jószerével az egész világot megrázó botrányra.
Az a baj, hogy törvényes
Az elnök alattomosnak nevezte az offshore-pénzkihelyezéssel történő adóelkerülést, és emlékeztetett arra, hogy ez a kérdés számtalanszor felmerült a G7-es és a G20-as országcsoport csúcstalálkozóin is. Úgy vélte, hogy bizonyos előrehaladás tapasztalható is a különböző országok pénzügyi igazgatásának nemzetközi összehangolásában, együttműködésében.
„Az egyik legnagyobb gondunk éppen az, hogy ezeknek a pénzügyi műveleteknek jó része törvényes” – fogalmazott Obama, s hangot adott – immár nem először – azon meggyőződésének, hogy az Egyesült Államokban is be kell zárni azokat a jogi kiskapukat, amelyek lehetővé teszik az „adóoptimalizáló” cégeknek az offshore ügyleteket. „Nem szabadna megengednünk, hogy az adó elkerülése jogszerű lehessen” – fogalmazott.
Az elnök ugyanakkor üdvözölte Jack Lew pénzügyminiszter hétfői döntését, miszerint új szabályzókat léptetnek életbe, hogy gátat szabjanak a nagyvállalatok adóelkerülési gyakorlatának. Ennek következtében ugyanis az államkincstár – a Fehér Ház becslései szerint – évente mintegy tízmilliárd dollártól esik el.
„Egyedül a kongresszus biztosíthatja, hogy valamennyi törvényi hiányosságot felszámoljunk” – mutatott rá az amerikai elnök.
Itt az ideje, hogy rendet tegyen Panama
Az OECD főtitkára a német kancellár és a nemzetközi pénzügyi szervezetek – az OECD mellett a Kereskedelemi Világszervezet (WTO), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank – vezetőinek szokásos éves informális találkozója után este tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva kiváló esélynek nevezte a Mossack Fonseca nevű panamai székhelyű ügyvédi iroda kiszivárgott iratai körül kialakult világméretű botrányt arra, hogy Panama „végre rendet tegyen a háza táján” és sürgősen elkezdje alkalmazni a pénzmosás és adóelkerülés elleni küzdelem nemzetközi szabványait.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Angel Gurría hangsúlyozta: Panama az adózási átláthatóság erősítését célzó erőfeszítések „utolsó nagy kerékkötője”, a panamai iratok néven is ismert botrány révén azonban az egész világ láthatja, mennyire mélyreható következményekkel jár a közös küzdelem hátráltatása.
Hozzátette: rendkívül szokatlan, hogy Panama nem hajlandó részt venni a pénzügyi információk automatikus államközi cseréjéről kötött egyezmény révén formálódó együttműködésben, és a Mossack Fonseca körüli ügyek azt mutatják, hogy ez a tartózkodás korántsem véletlen. A botrány azonban esélyt adhat arra, hogy a közép-amerikai ország változtasson hozzáállásán.
Szigorú fellépést sürgetnek
Angela Merkel német kancellár aláhúzta: a botrány annak áttekintésére is alkalmat ad, hogy kellően hatékonyak-e az adókerülésre vonatkozó büntetőjogi előírások, a legtöbb teendő azonban a pénzügyi szabályozás területén van, a feladat az átláthatóság további erősítése.
A német kormány több minisztere szigorú fellépést sürgetett az offshore-botrány kirobbanása után. Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter a Mossack Fonseca kiszivárogtatott iratainak feldolgozását irányító Süddeutsche Zeitung című német lapnak azt mondta, hogy be kell tiltani az összes olyan alapítványi és gazdasági társasági formát, amely átláthatatlan tulajdonosi szerkezetet eredményez.
Újabb szigorítás várható
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter egy hétfői nyilatkozatában kiemelte, hogy nagyon örül a panamai iratok megjelentetésének, mert a botrány segíti az adókerülés elleni harcot. A tárca jelezte, hogy már az IMF és a Világbank április közepén tartandó washingtoni tanácskozásán új javaslatokat mutatnak be.
Heiko Maas német igazságügyi miniszter pedig közölte, hogy előkészítik a pénzmosás elleni törvény újabb szigorítását, amely egy úgynevezett átláthatósági nyilvántartás felépítését irányozza elő.
2017-től nem lesznek titkok
A pénzügyi információk automatikus cseréjéről 2014-ben jött létre nemzetközi megállapodás az OECD szervezésében. A Berlinben elfogadott egyezmény aláírói bevezetik az OECD keretében kidolgozott szabályokat, amelyek értelmében az illetékes hatóságok automatikusan hozzáférhetnek az adott ország állampolgárai, vállalkozásai, alapítványai által az egyezményben részes más országokban végzett pénzügyi tevékenységből származó jövedelmek adataihoz, így a kamatokból, osztalékokból származó jövedelmekre és számlaegyenlegekre vonatkozó információkhoz is.
A közös rendszer azt a célt szolgálja, hogy a részt vevő országok között a pénzek átcsoportosításával ne lehessen jövedelmeket eltitkolni az adóhatóságok elől. Az információcsere 2017-ben kezdődik, az együttműködés első szakaszában a 2015. december 31. után keletkező adatokra vonatkozik majd. Az egyezményhez több mint 90 állam és terület csatlakozott.
