Az infrastruktúra fejlesztésére is adnak javaslatot
Az államtitkár felidézte, hogy a Fokozatváltás a felsőoktatásban stratégia kiemelt területként kezeli az orvos- és egészségtudományi képzéseket. Erre való tekintettel „kormányjelentés-tervezetben” elemzik a képzések helyzetét. A dokumentum kitért a fejlesztés lehetséges irányaira a képzési szerkezet, tartalom, a személyi és tárgyi infrastruktúra, a kutatási, illetve a klinikai háttér vonatkozásában.
A javaslatok tartalmazzák a képzési terület által érintett intézmények komplex infrastruktúrafejlesztését, amelyek jelenleg 70 milliárdos nagyságrendet képviselnek. A jelentést várhatóan decemberben tárgyalja a kormány, ezért arról bővebb tájékoztatást nem tudnak adni – közölte.
Halad a felsőoktatás átalakítása
Hozzátette: az orvos- és egészségtudományi képzések fejlesztésére azért van szükség, mert ezek a nemzetközi versenyképesség legmeghatározóbb elemei. Emellett az öregedő társadalom és a lakosság egészségi állapotának alakulása is indokolja a rendszerszintű fejlesztést – jegyezte meg Palkovics László.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
További kérdésre kitért arra is, hogy a miniszteri döntésnek megfelelően halad a felsőoktatás átalakításának folyamata. 2016. január 1-jétől a Budapesti Corvinus Egyetem három budai kara a Szent István Egyetem részeként működik tovább, ugyanettől az időponttól a Nyugat-magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári és győri karai a Széchenyi István Egyetemhez csatlakoznak.
Az intézmények vezetői az átadás-átvétellel összefüggő főbb kérdéseket a fenntartói képviselőkkel közösen már tisztázták, javaslataiknak megfelelően az átadás-átvételi megállapodás előkészítése folyamatban van – jelezte az államtitkár.
Közölte, az érintett felek nagy figyelmet fordítanak arra, hogy az átalakulás által érintett hallgatói és közalkalmazotti közösség megfelelő tájékoztatása megtörténjen. Az oktatási és kutatási munka a megszokott rendben folytatódik januártól.
Mit várnak a béremeléstől?
Palkovics László a felsőoktatásban bejelentett béremeléstől azt várja, hogy az hozzájárul a versenyképes és minőségi felsőoktatás kialakításához.
A vonzóbb bérviszonyok miatt várhatóan többen terveznek tudományos karriert, magasabb lesz a jelentkezői arány a doktori képzésekre, növekedik a tudományos fokozatot megszerzők száma és aránya – sorolta.
Kitért arra is, hogy a tudományos, kutatói és felsőoktatási munkakörökben dolgozók körében várhatóan csökken a bérezésből fakadó pályaelhagyás mértéke, mérséklődik az „agyelszívás” mértéke, és csökken a bérkiegészítés érdekében egyéb jövedelemkeresésre fordított idő nagysága, ami jelentősen hozzájárul a magyar tudomány és felsőoktatás hazai és nemzetközi vonzerejének és versenyképességének növeléséhez.
