Nem mindegyik tagország regisztrál
Angela Merkel sajtótájékoztatón a Magyarországra érkezett szíriai menedékkérőkkel kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva kiemelte, „nagyra becsüljük, hogy Magyarország regisztrálja a menekülteket”.
Hozzátette, hogy nem minden uniós tagország teljesíti ezt a kötelességét, Magyarország viszont „teljes mértékben” eleget tesz a regisztrációt előíró szabálynak.
Kifejtette, hogy „bizonyos zavarodottság” alakult ki annak révén, hogy egyes tartományok változtatásokat sürgetnek a szíriai menedékkérőkkel kapcsolatban, a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) pedig úgy döntött, nem él azzal a lehetőséggel, hogy a szíriai menedékkérőket visszaküldje abba az uniós tagországba, ahol beléptek az EU területére.
Nem minden szíriai mehet Németországba
Ennek következtében „az az érzés keletkezett, hogy amennyiben egy szír Németországba érkezik és igazolni tudja szír állampolgárságát, akkor szívesen látják”. Ez ugyan „megfelel a tényeknek” – hiszen a szíriai menedékkérők csaknem 100 százaléka megkapja a menekült státust -, mint ahogy az is megfelel a tényeknek, hogy a koszovói állampolgárok „nagy valószínűséggel nem szereznek tartózkodási jogot”.
Mindennek hatására az a „félreértés” keletkezett, hogy „minden szíriai jöhet Németországba”, ami azonban „nem felel meg a jogi előírásoknak, és erről tájékoztattuk már a magyar kormányt” – mondta Angela Merkel.
Hangsúlyozta, hogy az ügyet bizonyosan sikerül majd a jó diplomáciai kapcsolatok révén tisztázni.
Aláhúzta, hogy Németország nem térhet el a Dublin III. egyezmény alkalmazásától, mert „ez az egyetlen jogi alap”.
Továbbra is a dublini szabályok érvényesek
Steffen Seibert kormányszóvivő már korábban reagált a Twitter mikroblogon azokra a Twitter-bejegyzésekre, amelyek szerint Németország a budapesti magyar nagykövetség szervezésében vonatokat küld a Magyarországon tartózkodó szíriai menedékkérőkért. A kormányszóvivő azt írta, hogy „nincsenek különvonatok”, és „az uniós jog érvényes”, amely szerint „aki Magyarországra megy, annak ott kell regisztrálnia magát és ott kell lefolytatni a menedékjogi eljárást”.
Így foglalt állást a szövetségi belügyminisztérium egy szóvivője is, aki hangsúlyozta, hogy Németország nem helyezte hatályon kívül a dublini szabályokat. Rámutatott, hogy a menekültügy területén a dublini rendszer szabályai alkotják a hatályos jogot az Európai Unióban, és Németország ragaszkodik ezeknek a szabályoknak a betartásához.
A szóvivő kifejtette, hogy a BAMF csupán gyakorlati megfontolásokból döntött úgy, hogy nem küldi vissza a szíriai menedékkérőket abba az uniós tagországba, ahol azok az EU területére léptek, hanem átvállalja a menekültügyi eljárás lefolytatását.
Ettől függetlenül továbbra is érvényes az a szabály, hogy a menedékkérőknek abban az országban kell regisztráltatniuk magukat, amelyben belépnek az EU-ba – közölte a belügyminisztérium szóvivője.
Nagy a nyomás az országon
Trócsányi László német kollégája, Heiko Maas meghívására érkezett Berlinbe, ahol Maas mellett Günter Krings német belügyminisztériumi államtitkárral és Uwe Corsepiusszal, Angela Merkel kancellár Európa-ügyi főtanácsadójával folytatott eszmecserét.
A megbeszéléseken nemcsak a Magyarországon, hanem a Németországban kialakult menekültügyi helyzet is szóba került. Trócsányi László nyilatkozatában kiemelte: német részről elismerőn szóltak arról, hogy Magyarország a dublini egyezmény szellemében jár el a menekültügyben. Értésre adták: tisztában vannak azzal, hogy Magyarországra rendkívüli nyomás nehezedik, és Magyarország helytáll e nyomásban, igyekszik a jogállamiságnak megfelelően eljárni.
Trócsányi László tájékoztatta német kollégáját a budapesti Keleti pályaudvarnál kialakult helyzetről, a Németországba továbbutazni akaró tömegről, megjegyezve: a német kormányzati kommunikáció nem volt egységes és megfelelő a kérdésben. A miniszter kérte, hogy Berlin egyértelműen foglaljon állást abban: Németország befogadja-e vagy sem a Magyarországon lévő menekülteket.
Nincs értelme kvótákról beszélni
A tárgyalófelek kölcsönösen megállapították, hogy a schengeni egyezmény védelme rendkívül fontos. Trócsányi László tudatta, hogy Budapest a jog keretein belül kívánja a kérdéskört rendezni, nevezetesen, hogy a schengeni övezet külső határának védelme érdekében folyik Magyarország szerbiai határszakaszán a kerítés építése és a tranzitzónák kijelölése.
A német fél szóba hozta a menekültkvóták kérdését a bevándorlók európai szétosztását szorgalmazva. Trócsányi László válaszul azt mondta, hogy amíg az Európai Unió határának őrizete nem megfelelő, nincs értelme kvótákról beszélni.
Hozzátette, hogy meg kellene szüntetni a menekültproblémát kiváltó okokat, továbbá szükséges a határőrizet megteremtése és megfelelő menekültügyi igazgatási szabályok kialakítása. Megemlítette, hogy mivel Magyarországon menekültügyi válsághelyzet van, különböző jogszabályokat módosít a magyar parlament.
A német fél ezt tudomásul vette, csakúgy mint a magyar kormány intézkedéseit, és közölte, hogy figyelemmel kíséri a problémát – fűzte hozzá a miniszter. Német részről megjegyezték még, hogy az idén 800 ezer menekültre számítanak, vagy még többre, és csak ennek függvényében tudnak segíteni Magyarországnak a problémába rendezésében.
