A szerdai végzés szóbeli indoklása szerint a törvényszék nem foglalkozott a felperes pénzintézet által benyújtott kereset egyes részeivel, azt figyelmen kívül hagyta, így az ítélet nem felel meg a teljesség elvének.
Az ítélőtábla továbbá osztja mind az alperes, mind a felperes álláspontját, miszerint az elsőfokú ítélet indoklása hiányos, az elsőfokú bíróság megsértette indoklási kötelezettségét: a részleges pernyertesség következtében a bíróság, ahol helyt adott a keresetnek, köteles mind a hét feltétel meglétét indokolni. Az indoklási hiányt tudta volna pótolni a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla, azonban az eljárásjogi szabálysértés miatt újra kell tárgyalni az ügyet – mondta a bíró.
Az ítélőtábla már a szerdai tárgyalás elején rögzítette, hogy elutasítja a pénzintézetnek az eljárás felfüggesztésére irányuló kérelmét, ahogy azt is, hogy a bíróság az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz forduljon.
A hitelintézet jogi képviselője ugyanakkor a tárgyalás során arra kérte az ítélőszéket, vegye figyelembe az elszámolási törvény közelmúltban bekövetkezett módosítását, amelynek következtében a felperesi eljárási jogok szűkültek, például megszűnt a perújítási lehetőség. Az alperes magyar állam jogi képviselője a felperes érveire azzal reagált, hogy az elszámolási törvény még nem lépett hatályba, így érdemben nem befolyásolja jelen eljárás menetét.
