A jüan lenyomta a dollárt
A BIS adatai szerint a jüan – Kína kereskedelmi partnereinek devizáit tartalmazó súlyozott kosárhoz viszonyított, az inflációval kiigazított – átváltási árfolyama (REER) 30 százalékot erősödött a 2010-es bázishoz képest. Miközben a japán jen, az indiai rúpia és a délkelet-ázsiai országok devizái – a szóban forgó országok jegybankjainak expanzív monetáris politikája miatt – idén gyengültek az amerikai dollárhoz képest, a kínai jüan dollárárfolyama nem változott.
Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a kínai export 2015 első öt hónapjában mindössze 0,7 százalékkal nőtt, messze elmaradva a pekingi kormány által célul kitűzött 6 százalékos növekedéstől. Az Európába irányuló kínai kivitel majdnem 7 százalékkal, Japán viszonylatában bő 8 százalékkal esett vissza 2014-hez képest. A Délkelet-Ázsiába irányuló kínai export növekedése zéró volt éves összevetésben.
Maradni fog az erős jüan
Kína deklarált célja a gazdasági struktúra módosítása úgy, hogy az export helyett a belső fogyasztás legyen a növekedés hajtóereje. Ugyanakkor egyelőre a belső fogyasztás sem mutat erősödést, májusban az import majdnem 18 százalékkal csökkent éves összehasonlításban. Ennek eredményeként a kereskedelmi mérleg többlete 59,5 milliárd dollár volt, csaknem elérve az eddigi rekordot, a 60,6 milliárd dollárt.
Szakértők szerint mindennek ellenére a kínai jegybank ki fog tartani az erős jüan mellett, mert szeretné, ha a jüan bekerülne a Nemzetközi Valutaalap (IMF) valutakosarába (SDR) – amelyben jelenleg az amerikai dollár, az euró, a japán jen és a brit font található -, mert ezzel nagy lépést tenne a globális valuta (világpénz) státus felé.
