Kellett az nhp!
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megbízásából tavasszal készült vállalati kérdőív eredményei azt támasztják alá, hogy az új hitelt felvevő vállalatok csaknem fele az nhp híján nem vett volna fel kölcsönt. A jegybank Hitelezési folyamatok című kiadványa kiemeli, hogy az nhp második szakaszában még hangsúlyosabb az új beruházási hitelek szerepe: május végéig az új szerződések összege majdnem 175 milliárd forintot tett ki, amiből mintegy 132,4 milliárd forint új beruházásihitel-kihelyezés volt. Az átlagos futamidő 6,5 év körül alakult, jóval hosszabb a 2012-ben folyósított kkv-hitelek 2,3 éves lejáratánál.
A hiteltranzakciók értékének – a lehívások és törlesztések egyenlegének – csökkenése a devizahitelek nettó törlesztéséből eredt, ezzel szemben folytatódott a hosszú lejáratú vállalati forinthitelek térnyerése – állapította meg a jegybank.
Még mindig szigorúak a bankok
Az MNB-nek a hitelezési folyamatokról kiadott negyedéves elemzéséről tartott háttérbeszélgetésen elmondták: a jegybank értékelése szerint az idei első negyedévben nem változtak érdemben a vállalati hitelfeltételek, a válság hatására bevezetett szigorítást a bankrendszer még nem építette le, a feltételek továbbra is szigorúnak számítanak.
Vonnák Balázs, az MNB igazgatója elmondta: a vállalati szegmensben a piaci alapú forinthiteleknél csökkent a kamatszint, lekövetve a jegybanki alapkamat csökkentését, a felárak továbbra is kedvezőek nemzetközi összehasonlításban. Elmondta: a teljes vállalati hitelállományban a mérséklődés főként a devizahiteleknél következett be, az új szerződéseket tekintve a rövid futamidejű hitelek volumene visszaesett.
Fokozatosan nő a jegybank növekedési hitelprogramja (nhp) második szakaszának a kihasználtsága. Az nhp második szakaszában 2014 május végéig összesen 5099 új beruházási hitelre kötöttek szerződést a kereskedelmi bankok, ami jóval magasabb, mint az első, 2013 júniusától augusztusáig tartó szakasz keretében leszerződött 3679 új beruházási hitel.
Kérdésre válaszolva Vonnák Balázs elmondta: az nhp első szakasza egy-két év távlatában 0,4-0,6 százalékkal járul hozzá a GDP bővüléséhez, míg a második szakaszban eddig megkötött hitelszerződések 0,2 százalékkal emelhetik a GDP-t.
Leépül a háztartások hitelállománya
Folytatódott a háztartások hitelállományának leépülése, ez teljes egészében a devizahitelek mérséklődésében nyilvánult meg. Hozzátette: a visegrádi országok közül a háztartások hiteleit tekintve egyedül Magyarországon figyelhető meg az állomány csökkenése.
A jegybank igazgatója elmondta: a hitelezési felmérés alapján a háztartások esetében tovább enyhültek a fogyasztási hitelek feltételei, miközben a lakáshitelek feltételeit nem változtatták meg a bankok.
