A devizapiaci hullámok elültével joggal felmerülhet, hogy vajon melyik piac fövenyén hagy maradandó nyomot az egyre hosszabban elnyúló görög csőd csiki-csuki?
Ez volt a csőd előszele
A devizapiacon még csak a görög csőd előszelét érezhettük – mondta Samu János, a Concorde elemzője. Hozzátéve: amennyiben Görögország tényleg kiszorulna az euró-zónából, akkor valóban gellert kaphatna a befektetői légkör, s áttételesen a magyar állampapírpiacon is elromolhatna a hangulat.
Mást jelent most a 80 százalék
Fontosak a fundamentumok – folytatta, mert egészen más a magyar makro környezet most, mint akár 5-7 évvel ezelőtt. Időközben ugyanis jelentősen csökkent a devizakitettségünk. Bár a GDP-arányos államadósság még mindig 80 százalék körüli, de egészen más a mai üzenete ennek a mutatónak. Miközben a magyar államadósság, ha szerény mértékben is, de csökkenő pályára lépett, Európában elszálltak az államadósságok.
Magyarán, egészen más kontextusba ágyazódik a 80 százalék körüli adósságrátánk. Ezért elképzelhető, hogy a hosszú hozamok a jelenlegi 3,9 százalék körüli szintről időlegesen 5 százalék közelébe kúsznak, ám ez csupán átmeneti kilengés lehet.
Segíthet a felminősítés
És akkor még nem is szóltunk a felminősítési várakozásokról. Igaz, felmerülhet, hogy a görög válság miatt esetleg késhet a felminősítés. Egy ilyen forgatókönyv azonban csak akkor lenne valószínű, ha a görög csőd érdemben befolyásolná az euró-zóna konjunktúráját.
Egyelőre erről nincs szó. Mert még a görögök zónából való kiszorulása is inkább hosszú távú kockázatoktól terhes. Egy újabb válsághullám esetén, mondjuk, ha például Portugália vagy Spanyolország kerülne bajba, ott kísértene a görög precedens. Mint az európai válságkezelés tehetetlenségének emléke.
