Az Atradius tapasztalatai szerint, míg az építőiparban évente átlag 100 esetben kell vizsgálatot indítani nem fizetés miatt, a második helyen álló fuvarozásban csak 30 ilyen eset fordul elő. Az elemzők a tavalyi brutális visszaesés után csak 2017 végére várják az építőipar teljesítményének javulását, mert akkorra fejeződik be a CSOK bevezetése óta újraindult lakásépítkezések első hulláma.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A késés szinte biztos
A piacvezető hitelbiztosító országigazgatója kiemelte, a halasztott fizetés továbbra is meghatározó az építőiparban, mint ahogy az is, hogy az építőipari cégek késnek a számláik kifizetésével. A B2B, tehát a vállalati ügyfeleknek megszabott számlafizetési határidők az építőipar esetében körülbelül két héttel haladták meg az országos átlagot.
„Ez azt jelenti, hogy a szállítók eleve több időt adtak építőipari vevőiknek a számlák kifizetésére, mint más iparági partnereiknek, és még ennek ellenére is gyakran később jutottak hozzá a pénzükhöz” – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.
A piacvezető hitelbiztosító elemzői a szektor legfőbb kockázatának továbbra is a megrendelések összetételét tartják. Míg a német, francia vagy holland építőipar motorja a lakásépítés, addig Magyarországon az uniós finanszírozású infrastrukturális beruházások húzták az építőipart.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
„Mindenképpen egészségesnek tartjuk, hogy újraindultak a lakásfejlesztések. Ugyanakkor hiába mutat másfélszeres növekedést a szektor idei megrendelés-állománya az egyéb épületek kategóriájában, mint egy évvel korábban. Az összes beruházást tekintve ez ismét a nagyberuházásokról, gyorsforgalmi útépítésekről szól, nem pedig lakóépületekről” – mondta Vanek Balázs.
Visszaesés jöhet
Az Atradius tanulmánya kiemeli azt is, hogy az infrastrukturális beruházások elszívják a szakképzett munkaerőt a lakásépítések elől, miközben a vállalatok 50 százaléka már eleve a munkaerőhiányt tartja a növekedés legnagyobb akadályának. A munkaerő problémája a lakásvásárlóknak is rossz hír, mert az ingatlanfejlesztők csak kevésbé hatékonyan és többletköltségekkel tudják átadni a lakásokat, és ennek az árak emelkedése lehet a következménye.
A lakásárakat az áfa változása is emelheti, vélik az elemzők. Ha marad a jelenlegi szabályozás, akkor 2019-ben megszűnik a lakások kedvezményes áfája.
„A nagy kérdés itt az lesz, hogy az építőipari vállalatok ebből mennyit tudnak majd a vevőkre hárítani. A beruházók megpróbálják majd a lehető legtöbb projektet átadni az áfaemelés előtt, így előfordulhat, hogy visszaesés következik be az építőiparban. 2020-ban pedig kifutnak az Európai Uniós támogatások, és ez szintén visszaesést okozhat” – mondta az országigazgató.
