Az évente megjelenő alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságok indexe (Low Carbon Economy Index, LCEI) a G20-országok szén-dioxid-intenzitás csökkentése terén elért eredményeit követi nyomon (a szén-dioxid-intenzitás az üvegházhatást okozó gázok energiával kapcsolatos kibocsátását méri a GDP egymillió dollárjára vetítve).
A tanulmány szerint a 2,6 százalékos csökkenés jelentős változás a korábbiakhoz képest, ami 2014-ig átlagosan évi 1 százalék volt. Az Indexben szereplő országok közül egyedül az Egyesült Királyságnak és Kínának sikerült szén-dioxid-intenzitását a 2°C-os célnak megfelelő mértékben csökkentenie.
A 2017. évi LCEI
A globális kibocsátás növekedési üteme 2016-ban lelassult: mindössze 0,4 százalékkal növekedett, miközben a globális GDP 3,1 százalékkal bővült. Az előző évek elemzéseit is vizsgálva elmondható, hogy a szén-dioxid-intenzitás az elmúlt három évben 2,6 százalékkal csökkent.
Alacsonyabb lett a globális szén-dioxid-intenzitás 2,6 százalékkal, ami azt jelzi, hogy folytatódik a 2014 óta tartó dekarbonizációs trend. Az E7-ek ennél gyorsabb, 4,2 százalékos csökkenést értek el, míg a G7-ek esetében a dekarbonizációs ráta 2,9 százalék volt.
Az Indexben legjobban teljesítők, mint például az Egyesült Királyság, Kína, Mexikó és Ausztrália, a gazdaság növekedésével párhuzamosan tudták csökkenteni a kibocsátást.
A sereghajtók, például Indonézia, Argentína, Törökország és Dél-Afrika, mind a GDP-növekedésük mértékét meghaladó kibocsátási növekedési rátával rendelkeztek.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Mélyülő szakadék
„Tanulmányunk azt hangsúlyozza, hogy a párizsi egyezményben foglaltak csak akkor teljesíthetők, ha a részt vevő országok komolyan gondolják a cselekvések felgyorsítását. Amikor az éghajlatváltozással és a 2°C-os céllal kapcsolatos teendőkről esik szó, azt látjuk, hogy a legjobban és a legrosszabbul teljesítő országok közötti szakadék egyre mélyül – és ez a vállalkozások számára is problémát jelent” – mondta Jonathan Grant, a PwC klímaváltozásért felelős igazgatója, a tanulmány társszerzője.
„A vállalatokat a befektetők és más tényezők is arra ösztönzik, hogy mérjék fel a 2°C-os forgatókönyvekkel kapcsolatos kockázatokat. Nem számolnak azonban 2°C-os eredménnyel, mivel a kormányoktól érkező jelzések ezt jelenleg nem támasztják alá.”
„A szén-dioxid-árazás világszerte egyre növekvő szabályozása ellenére az árjelzés gyakran túl gyenge ahhoz, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátás elérésére irányuló jelentősebb befektetéseket ösztönözzön. Számos vállalat több lehetséges eredménnyel számol, beleértve a szélsőséges időjárás gyakoribbá válását és más éghajlati hatást” – hangsúlyozta a PwC szakértője.
Az Egyesült Királyság vezet
Csak az Egyesült Királyságnak és Kínának sikerült dekarbonizációs rátáját a 2°C-os célt meghaladó mértékben csökkentenie.
Az Egyesült Királyság esetében a szén-dioxid-mentesítés mértéke a globális átlagnak közel háromszorosa volt, amelyet a kibocsátás 6 százalékos csökkentésével sikerült elérni, ami a szénről a gázra történő átállásnak és az alacsonyabb energiafelhasználásnak volt köszönhető. A szigetországnak 2000 óta a legmagasabb átlagos dekarbonizációs rátát sikerült elérnie.
Ebben a szénerőművek 2025-ig történő tervezett bezárása is szerepet játszott, mivel a szénfelhasználás 52 százalékkal csökkent. Helyébe a földgáz és a napenergia lépett, mivel a víz- és szélenergia felhasználása az alacsony csapadékszint és szélsebesség miatt csökkent.
Mivel a szénalapú energiatermelésről történő átállás már majdnem befejeződött, az Egyesült Királyságnak más kibocsátási forrásokkal is foglalkoznia kell, különösen a fűtési és a közlekedési ágazatban.
Kína a második
A lista második helyén a világ legnagyobb energia- és szénfogyasztója, Kína áll, ahol a szénfelhasználás 1,4 százalékos csökkentése (ami az új energetikai és környezetvédelmi politikáknak köszönhető) jelentős hatással volt a kínai gazdaság szén-dioxid-intenzitására.
2016-ban Kína hozta létre a legnagyobb, megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-kapacitást, amivel az Egyesült Államokat is túlszárnyalta. Ebben a kínai gazdaság átalakulása is szerepet játszott, a szolgáltatóágazat ugyanis az energiaintenzívebb ágazatok növekedését meghaladó ütemben bővült.
Bár az Egyesült Királyság és Kína jelentősen megfékezte szénfogyasztását, más országok – például India, Törökország és Indonézia – kitöltötték ezt a rést.
Mivel a fogyasztási szerkezet átalakult, a szénfogyasztás mindössze 1,7 százalékkal csökkent, és továbbra is a világ energiaszükségletének egyharmadát fedezi. Az olaj- és gázfogyasztás 1,58 százalékkal nőtt. A nap- és szélenergia-felhasználás 30 százalékkal, illetve 15,9 százalékkal növekedett, a globális energiafelhasználásnak azonban továbbra is kis részét képezi.
