Versenyképes alaptudás
Cseresnyés Péter az NGM, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, valamint a Nagykanizsai Szakképzési Centrum által szervezett konferencián kijelentette, olyan alaptudást kell biztosítani, amire építhet az egész életen át tartó tanulás.
Vonzó, versenyképes tudást, készségeket kell biztosítani, ezért változik a képzés, a tananyag, és az intézményi hálózat – jelezte az államtitkár.
Kitért arra, hogy tízéves program keretében megújítják az intézményhálózatot, első lépésben 10 milliárd forintot fordítanak arra, hogy „21. századi kereteket biztosítsanak a szakképzéshez”.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az épületek mellett a tartalomnak is változnia kell, ezért már az idei tanévtől bizonyos órakeretre és tárgyakra választási lehetőséget kapnak a diákok és a pedagógusok. Olyan új tananyagot sajátíthatnak el például, mint a pénzügyi ismeretek vagy a vakon gépelés – mondta.
Mintegy 60 ezer tanulószerződés
Szerinte a duális képzési rendszer beváltotta a reményeket, ma már közel 60 ezren rendelkeznek tanulószerződéssel, egyre inkább látják ebben a lehetőséget a cégek, az iskolák és a szülők is. A következő időszakban pályázati keretek között lehetőséget biztosítanak a cégeknek tanműhelyfejlesztésre is.
„A felnőttképzést szeretnénk dinamikusabbá tenni”, a cégek lehetnek ezeknek a színterei, a kisebbeknél a belső képzéseket oldhatják így meg, a nagy multinacionális cégek képzőközpontjai pedig külső képzéseket is működtethetnének – fejtette ki Cseresnyés Péter.
A politikus szerint meg kell értetni a szülőkkel, hogy egy dolgozni akaró, motivált, jól képzett szakember „legalább olyan, ha nem jobb egzisztenciát” tud biztosítani magának, mint egy kevésbé sikeres értelmiségi munkakörben dolgozó ember.
Csökken a szakképzésre jelentkezők száma
Pölöskei Gáborné, az NGM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára elmondta: évente mintegy két százalékkal csökken az iskolába beiratkozók száma. Alig 10 éve még 40 százalékuk választotta gimnáziumot, 60 százalékuk szakképzést, most fele-fele az arány.
Ausztriában a gyerekek 23 százaléka megy gimnáziumba, és az európai arány is 20 százalék körül mozog. A foglalkoztatási piacon a csak érettségivel rendelkezők kifejezetten hátrányban vannak, a technikusok ugyanakkor még a felsőfokú végzettségűeknél is keresettebbek – tette hozzá.
Az Irinyi terv is meghatározza azokat a fejlesztendő ágazatokat, amelyeket az oktatásban figyelembe kell venni. Ide tartozik a járműipar, az egészséggazdaság és a turizmus, a közgazdaság vagy az építőipar – jegyezte meg.
A tartalmi megújítás a következő lépés
Közölte, a szakképzés átalakításában a most következő lépés a szakgimnáziumi rendszer tartalmi megújítása. Ide tartozik a „szabad sáv” kialakítása, az oktatási rendszer rugalmasabbá tétele, ami például az épületgépész, a vegyész, az építőipari, a közgazdasági, a kereskedelmi és a turisztikai szakmákban alternatív tanterveket jelent – összesen már 18-at -, és amelyek részben már az idei tanévben megjelennek az oktatásban – mondta.
Az ágazati kerettanterveket olyan képzésekkel, készségtárgyakkal egészítik ki, mint a karriertanácsadás, a jogosítvány megszerzésének lehetősége, vagy az etikus vállalkozási ismeretek és a pénzügyi ismeretek – fejtette ki.
A vállalati igényekhez alkalmazkodva a felnőttképzést is gyorsabbá, rugalmasabbá kell tenni. Ennek segítésére ágazati készségtanácsokat is létrehoznak a kamarák támogatásával és koordinálásával – közölte.
Hozzátette, minden szakképzési centrumban lesz kapcsolati referens, aki a térségbeli vállalatokkal, a kamarával és az általános iskolákkal is kapcsolatot tart. Felül kell vizsgálni az országos képzési jegyzéket is, inkább ágazatonkénti alap-OKJ-kra van szükség, nem lehet a már mintegy 700 szakmát tartalmazó jegyzéket folyamatosan bővíteni – mondta a helyettes államtitkár.
