Sok volt a bizonytalanság az energiahatékonysági beruházások adókedvezménye körül, hiába rendelkezett a legfontosabb szabályokról a Tao. törvény az év eleje óta, a részletes szabályozás hiánya miatt sok adózó kivárt a beruházási döntésével. Az eddig is tudott volt, hogy adókedvezmény igényelhető energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén.
Egy júliusi kormányrendelet {176/2017. (VII. 4.) Korm. rendelet} azonban végre tisztázza a kedvezmény igénybevételének részletszabályait is. A rendelet az adókedvezmény igénylésének, igénybevételének, az energiahatékonyság igazolásának, illetőleg az adózók adatszolgáltatási kötelezettségének szabályait írja le.
Feleződik a megtérülési idő
Az adókedvezmény mértéke a beruházás elszámolható költségének 30 százalékáig, középvállalkozások esetén 40 százalékig, illetve kisvállalkozások esetén akár 50 százalékáig is terjedhet, de legfeljebb 15 millió euró lehet.
„Mindez azt jelenti, – fűzte hozzá dr. H. Nagy Dániel, a MAZARS szenior adómenedzsere – hogy az adókedvezménnyel együtt a beruházásunk a korábbiakhoz képest akár már feleannyi idő alatt is megtérülhet, hosszabb távon pedig fix költségcsökkenést eredményez, és ez végső soron versenyelőnyt is jelent.”
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Jó hír az is, hogy a jogszabály tágan értelmezi a beruházások körét és célját: az energiahatékonyság nem csak elkülönült energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokra, hanem beruházásrészekre is értelmezhető. Az energiahatékonysághoz kapcsolódóan elkülönített, jelen értékre vetített beruházási összeg más adókedvezmény keretére azonban nem érvényesíthető.
A mérték mindegy
Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolását energetikai auditor vagy auditáló szervezet állítja ki. Feltétel azonban, hogy az auditornak szerepelnie kell a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által vezetett névjegyzékben.
A beruházás megkezdése előtt az energetikai auditáló szervezet felméri az energiafogyasztási adatokat és becslést készít a tervezett beruházáshoz kapcsolódó megtakarítási lehetőségekről. A beruházás befejezését követően átfogó energetikai auditot készít az elért energiamegtakarításról. Ha olyan beruházásról van szó, amely már a kormányrendelet hatályba lépése előtt megkezdődött, elegendő, ha az auditor az előzetes becslést az adókedvezmény bevallását megelőzően megteszi.
„Hangsúlyozni kell, – tette hozzá H. Nagy Dániel – hogy a jogszabályok nem írnak elő minimumkövetelményeket a hatékonyság javulásával összefüggésben. Azaz bármilyen mértékű igazolt energiamegtakarítás esetén igénybe vehető a kedvezmény.”
A beruházások célja ugyanakkor a valós energiahatékonyság-növekedés – ezt vizsgálja az energetikai auditor is.
Mire használhatjuk fel?
Elszámolható költség kizárólag a megújuló energiaforrásból a saját fűtési, hűtési és ipari hőtermelési célra energiát előállító, villamos energia-termelésre nem képes, saját tevékenységet szolgáló berendezés bekerülési értéke lehet (pl.: az elektromos – szondás, talajvizes, levegős – hőszivattyú; gázmotoros hőszivattyú; napkollektor; saját hulladékból származó biogázt és biomasszát hasznosító berendezés).
Az adókedvezmény keretében nem elszámolható költség a villamos energiáról szóló törvény szerinti megújuló energiaforrásból villamos energia termelésére alkalmas bármely energiatermelő berendezés beruházási költsége. A napelemes áramtermelés tehát nem támogatott.
A kormányrendelet a fentiek mellett új feltételeket is szab az adókedvezmény igénybe vételéhez. Azt már a Tao. törvény is előírta, hogy a kötelező üzemeltetési időszak 5 év. Ugyanakkor az is fontos, hogy ebben az időszakban, illetve az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig az adózó ellen az adóhatóság végrehajtást nem indíthat, illetve az adóhatóság a társaságot be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt mulasztási bírsággal sem sújthatja.
A kormányrendelet tisztázta tehát az adókedvezmény feltételeit, a többi a beruházókon múlik.
