Hagyományos körülmények között hozzá vagyunk szokva, hogy a lakáshitel kamatok magasabban találhatók, mint a pénz vásárlóerejének romlását jól mutató infláció. Ez abból a szempontból logikus is, hogy a befektetők az esetek döntő többségében az inflációnál magasabb hozamot várnak el a befektetéseik után. Márpedig, ha a bank profithoz akar jutni, akkor úgy kell áraznia a hiteleit, hogy az – akár jelentősen – meghaladja a befektetők által elérhető kockázatmentes hozamot.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”109″]
Az elmúlt másfél évtized
Gondoljunk csak vissza az utóbbi közel másfél évtizedre, amikor a jegybanki alapkamat átlagos szintje 6,1 százalék volt, míg az infláció a 4 százalékot sem érte el. Mindez jól mutatja, hogy hosszú távon valóban érvényre jutott a fent bemutatott reláció. Korántsem véletlen ennek fényében, hogy az elmúlt 15 évben az éven belül változó kamatozású jelzáloghitelek átlagosan 8,8 százalékos hitelkamat mellett voltak megvásárolhatók.
Ebben természetesen benne van a 2000-es időszak is, amikor nem volt ritka, hogy 12-14 százalék közötti hitelkamat is előfordulhasson. De az átlagban ott van a közelmúlt is, amikor már 2,5 százalék alatt is megkaphattunk egy lakáshitelt. Igaz, ehhez azért több feltételnek is meg kellett felelnünk, de a tény az tény: a Bankmonitor kalkulátorában szereplő ajánlatok közül ennyiért már valóban tudunk lakásvásárláshoz hitelt felvenni.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Érdekes helyzet alakulhat ki
Az általánosságban működő gazdasági összefüggések viszont időlegesen megdőlhetnek, ami igen érdekes helyzetet eredményezhet. Utoljára 2007 tavaszán, vagyis 10 évvel ezelőtt fordult elő rövid ideig, hogy a legjobb lakáshitel kamatok elmaradjanak az inflációtól. Akkor viszont az volt az ok, hogy a kormányzati intézkedések mellett egyéb külső sokk is érte a gazdaságot.
Azóta nem volt példa arra, hogy a megszokott forgatókönyv (hitelkamat > infláció) felboruljon, azonban az utóbbi két hónapban ismét megdőlni látszik a kőbe vésett összefüggés. A februárra vonatkozó adatok szerint az éven belüli kamatperiódusú, vagyis néhány havonta változó kamatozású lakáshitelek kamata átlagosan 3,3 százalék volt. A legolcsóbb hitel a Bankmonitor kalkulátora szerint 2,4 százalékos hitelkamatú volt, ami viszont már elmarad a februárban érvényes 2,9 százalékos éves inflációtól (és a márciusi 2,7 százaléktól is).
Rohanjunk azonnal lakást vásárolni?
Csak erre az átmeneti anomáliára alapozva a válaszunk nem. „Hosszabb távon ugyanis nem tartható fent az az állapot, hogy az infláció a legjobban árazott hitel kamata felett maradjon. Már csak azért sem, mert ilyen körülmények között óriási kereslet indulna meg a hitelekre, hiszen kinek érné meg otthon a párnacihában vagy betétben tartani a pénzt, ha hitel felvétele mellett ingatlanban is tarthatja a pénzét, ráadásul kisebb költség mellett” – mondja Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu alapító ügyvezető igazgatója.
A bankok is pontosan átlátnák ezt az összefüggést, és a nagy érdeklődésre való tekintettel elkezdenék emelni a kamatot, főleg mert tartanának az infláció és a kamatok várt emelkedésétől, ami késlekedés esetén rontaná a nyereségességüket.
Másra figyelnek
Egyedül azért nem következik most ez a forgatókönyv be, mert az alapkamat helyett most mindenkinek a figyelme az állampapírpiacra és a bankközi piacra helyeződik át, ez utóbbi az a terület, ahol a bankok egymásnak hiteleznek. A bankok szempontjából gyakorlatilag mindegy, hogy emelkedik az infláció, ha ezzel párhuzamosan a rövid kamatok (például BUBOR) nem nőnek, sőt csökkennek.
Jelenleg az alapkamat 0,9 százalékos szintje helyett a 3 hónapos BUBOR 0,16 százalék, és a 3 hónapos diszkontkincstárjegy 0,08 százalékon áll. Egy éve kereken 1 százalékponttal volt magasabban a BUBOR, míg az állampapír hozama 0,94 százalékon állt. Ilyen feltételek mellett a bankok nincsenek hitelkamat emelésre kényszerítve, a 250-300 bázispontos felárat így is minden további nélkül fel tudják számítani, és így is a 3 százalékos plafon alatt tudnak maradni.
Rögzített kamatú hitelt válasszunk
Bő fél évvel ezelőttig együtt mozogtak az inflációval a rövid kamatok, viszont a jegybank új stratégiáját (a bankok egyre kevesebb likvid pénzt helyezhetnek el a jegybanknál betétben) követően a kapcsolat megszakadt. Ezért is lehet most olyan kedvező a hitelfelvevők helyzete, mert a bankok kényelmesen alacsonyan tarthatják a hitelkamatot, mert a betétekre alig kell valamit fizetniük.
Ettől eltekintve nem kívánhatnánk jobb körülményeket hitelfelvételhez. A példaként hozott gyorsan változó hiteltől viszont óvakodjunk, mert idővel az infláció magával fogja húzni a kamatokat is, és akkor a törlesztőrészletek is nagyobb mértékben megemelkednek. Hüvelykujjszabályként elmondható, hogy ha 1 százalékponttal nő a kamat, akkor 8-9 százalékkal nő meg a törlesztőrészlet. A legjobban akkor járunk el, ha legalább 3-5 évre rögzített kamatú hitelt veszünk fel, ami szintén kifejezetten alacsony hitelkamattal elérhető.
