Látszólag nem a „nagy ügyről”, vagyis a Hernádi Zsolt Mol-vezért is érintő vesztegetési vádról tudósít a horvát Jutarnji List mai cikke. Mégsem érdektelen, hogy a lap szerint a zágrábi bíróság elutasította a magyar olajtársaság fellebbezését, abban a 2010-es ügyben, amely a befektetők megtévesztéséről szól.
Horvátok is zsákoltak
Emlékezhetünk még arra a látványos parkettcsatára, ami akkor bontakozott ki, amikor a Mol 2010 december 15. és 2011 január 14. között nyilvános vételi ajánlatot tett az INA akkoriban 8 százalékra tehető közkézhányadára. Így próbált 50 százalék fölé kerülni.
A 2800 kunás ajánlat 60 százalékos prémiumot jelentett, ám hamarosan már e fölött is kereskedtek a részvénnyel, ugyanis Zágráb válaszként a horvát nyugdíjalapokat mozgósította, melyek feltornászták az árfolyamot, s el is happoltak néhány százalékot, sikeresen blokkolva a Mol terveit. Végül, alig egytized százaléknyi INA-részvényt kínáltak fel a kisrészvényesek az egy hónapos nyilvános ajánlattételi időszak alatt.
Felfüggesztésekkel indult a Hernádi-ügy
A következő hónapokban azonban a horvát pénzügyi felügyelet (HANFA) kétszer is felfüggesztette az INA olajipari cég részvényének a kereskedését a zágrábi értéktőzsdén, hogy kiderítse, kik voltak azok a titokzatos befektetők, akik INA-részvényeket vásároltak az ajánlattételi időszakban.
Miután a horvát gazdasági lapok megszellőztették, hogy egy titokzatos, ciprusi bejegyzésű, de bermudai címmel rendelkező vásárló 1,5 százaléknyi részvénymennyiséget vásárolt fel rövid idő alatt. A vélelmük szerint az ügylet mögött a szlovák J&T csoport állhatott, amely korábban a Slovnaft felvásárlásakor is együttműködött a Mollal. Magyarán azt gyanították, hogy a Mol megbízásából vásároltak.
Arról sem feledkezhetünk el, hogy a titokzatos részvényvásárlók utáni, erősen politikai színezetű kutakodás vezetett el néhány hónap alatt a 2011 júniusi horvát jogsegély kérelemhez, amely azután Hernádi Zsolt Mol-vezér nemzetközi körözésébe torkollott.
Cégekről beszélnek
A bíróság mostani döntése szerint a Mol megtévesztette a befektetőket azzal, hogy a 2010-es ajánlattételkor nem publikálta valós szándékait, vagyis hogy 50 százalék feletti tulajdon elérése a célja. Egyelőre még kérdéses, hogy milyen eszközök vannak a bíróság kezében.
Feltűnő fordulat a cikkben, hogy nem csak a Molról, de a részvényvásárlásban érintett cégekről írnak. Egyelőre azonban csak feltételezhetjük, hogy talán a Mol strómanjai után nyomoznak Zágrábban.
Új megállapodás küszöbén
Bár a 2010-2011-es horvát és magyar részvényvásárlások részletei máig sem ismeretesek, tény, hogy 2012 nyarán már úgy fogalmazott a zágrábi kormány illetékese, hogy a Mol közel 50 százalékban, míg a horvát állam több mint 45 százalékban tulajdonos.
A bizonytalansági tényezők miatt járthatott ma a Mol kurzusa 15 ezer forint alatt. És az is izgalmas, hogy a horvátok éppen most akarnak új részvényesi megállapodást kötni a Mollal.
