Egyre rosszabb az arány
A biztosító a csökkenést az uniós-, valamint a nyugdíj kerekasztal demográfiai előrejelzése szerint számította ki, úgy hogy a nyugdíjjárulék mértékét, és a fizetések reálértékét változatlannak feltételezték – válaszolta az ügyvezető igazgató.
Az ONYF statisztikái szerint Magyarországon 2015 júniusában 2 millió 22 ezer nyugdíjas élt. A népességen belül is egyre nő majd az idősek aránya a következő évtizedekben. Az EU adatai szerint – uniós átlagban – 4 aktív keresőre jut egy nyugdíjas ma, de az uniós előrejelzés szerint 2060-ra már 2 aktív korúra jut egy nyugdíjas – erről Cornelia Coman, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója beszélt a tájékoztatón. Ez azt jelenti, hogy az aktívak számához képest a nyugdíjasok aránya megduplázódik.
Fokozatosan csökken az állami nyugdíj
Az Európai Bizottság nemrég közzétett tanulmánya szerint a 2011 után született gyerekek harmada megérheti a 100. életévét, miközben a 80 évesnél idősebbek számaránya a duplájára nő. A várható élettartam növekedése természetesen örömteli, mindez azonban a mainál is nagyobb anyagi terhet ró majd a szendvicsgenerációra, azaz arra a 30-60 éves korosztályra, amelynek tagjai miközben gyerekeiket támogatják, idősödő szüleikért is felelősséget vállalnak.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Miközben egy negyvenes évei elejéhez közelítő pár még rengeteget költ óvodás vagy iskoláskorú gyerekei jövőjének megalapozására, a már nyugdíjba vonult szülőket is támogatni kénytelen. Ez az állapot akár évtizedekig is fennmaradhat, miközben saját távoli jövőjük sem biztosított.
A várható demográfiai folyamatok ismeretében ugyanis nem meglepő, hogy a következő évtizedekben az állami nyugdíj összege fokozatosan csökkenni fog, hiszen egyre kevesebb aktív kereső fog eltartani egyre több nyugdíjast. Sikeresek így az öngondoskodásra építő egyéni stratégiák lehetnek.
Érdemes minél előbb kezdeni
Amennyiben valaki a jelenlegi állami nyugdíj biztosította szintet magán megtakarítással szeretné fenntartani, akkor 30 éves korától havi 9700 forintot kell megtakarítania. Ha 40 évesen kezd takarékoskodni, havi 20 ezer, míg 50 éves indulással már havi 48 ezer forint a megtakarítandó összeg – ismertette a tanulmány eredményeit Sztanó Imre.
Az NN Biztosító szakemberei megnézték azt is, mekkora összeget kellene megtakarítani azoknak, akik nem csupán az átlagnyugdíj szintjére szeretnék emelni azt a havi összeget, amiből gazdálkodhatnak, hanem ennél magasabb életszínvonalra vágynak.
Annak a most 30 éves embernek, aki 207 ezer forintos nyugdíjat szeretne kapni havonta (az állami ellátást és a Motiva nyugdíjbiztosításból származó járadékot kombinálva), 17 ezer forintot kellene Motiva Nyugdíjbiztosítás révén félretenni. Ha 10 évig még halogatja a döntést, a kezdőösszeg már 34 000 forintra nő, újabb tíz év halogatás után, ötven évesen kezdve pedig 83 000 forintra.
Kevesen tesznek félre
Jelenleg az összes magyarországi háztartás több mint háromtizede nyugdíjas háztartás. A 2013-es adatok tanúsága szerint a nyugdíjasok egy főre jutó éves nettó jövedelme mindössze 1 millió 157 ezer forint volt, egy főre jutó fogyasztási kiadásuk pedig 978 ezer forint.
Jelenleg a magyar háztartások teljes jövedelmének negyedét a nyugdíj- és egyéb nyugdíjjellegű ellátások adják. Az egy ellátottra jutó öregségi nyugdíj összege 2015 júniusában 119 ezer forint volt. A jelenlegi nyugdíjasok mindössze két százaléka rendelkezik nyugdíja mellett bármilyen egyéb kiegészítő forrással, amihez nyúlhat.
És bár az NN Biztosító felmérése szerint az elmúlt hónapokban emelkedett azok aránya, akik nyugdíj célra takarítanak meg, a minimum havi nettó 120 ezer Ft jövedelemmel rendelkező 20-65 éves aktívak között a nyugdíjbiztosítások elterjedtsége még mindig csak 6%.
Az egészségügyi szolgáltatásokra költenek sokat
Mináry Borbála, a Központi Statisztikai Hivatal fogyasztói árak osztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugdíjas fogyasztói kosárban az élelmiszer a jövedelem 25 százalékát igényli, míg az aktív korúaknál az arány 23 százalék. Ruházkodásra az aktívak 4, míg a nyugdíjasok 2 százalékot költenek.
Legnagyobb az eltérés az aktívak és a nyugdíjasok között a gyógyszerre és az egészségügyi szolgáltatásra fordított kiadásban van, a nyugdíjasoknál ez 5,8 százalék, az aktívak korúaknál 1,8 százalék. Egészségügyi szolgáltatásra költik a jövedelmük 4,4 százalékát a nyugdíjasok, míg az aktívaknál ez az arány csak 2 százalék – mondta az osztályvezető.
