Süle Katalin hozzátette: az őstermelők és a kiadott
igazolványok száma közötti különbség a közös őstermelői
igazolványokból adódik.
Emlékeztetett: az igazolványok cseréjére törvény kötelezte a
NAK-ot, amely előírta, hogy a papíralapú igazolványt kártyára kell
cserélni.
Az idei számok mintegy 7-8 százalékkal maradnak el a
2013-astól, vagyis mintegy 17 000-rel kevesebb őstermelő kereste
fel a falugazdászokat, mint három éve. Ez egyértelműen a gazdaság
fehéredésének a jele – mondta az elnökségi szóvivő.
Süle Katalin hangsúlyozta: a rendszer átalakítása a jogkövető
őstermelők számára nem hátrányt, hanem egyértelműen előnyt jelent.
Nem a valódi gazdálkodók vegzálása a cél, hanem a csalók kiszűrése
– mondta.
Kifejtette, azok az őstermelők, akik új igazolványt kaptak,
legkésőbb ez év július 31-ig kapják kézhez a kártya alapú őstermelő
igazolványukat. A tervek szerint az első kártyák ennél időpontnál
korábban, már júniusban eljuthatnak az igénylőkhöz.
Az elnökségi szóvivő beszélt az egységes támogatási kérelem
beadásának agrárkamarai támogatásáról is, mivel a kérelem
benyújtási határideje április elején kezdődik. Annak érdekében,
hogy ez minél zökkenőmentesebben valósulhasson meg, a tavalyihoz
képest egyszerűsödik a kérelem benyújtása. A kérelmek beadását a
NAK egy, a témáról szóló kézikönyv kiadásával is segíti.
Süle Katalin jelezte, folyik az országos jégeső elhárító
rendszert kiépítésének előkészítése. A teljes rendszer az előzetes
becslések szerint mintegy 1,5 milliárd forintos forrást igényel. Az
elnökségi szóvivő idézte azt az adatot, miszerint 2014-ben egy
forint ráfordítással 32 forint termelési értéket sikerült
megmenteni a már működő jégeső elhárító rendszer segítségével.
Ennek költsége 154 millió forint volt. Ezzel szemben csak a
mezőgazdasági kultúrákban a kármentés közel 5 milliárd forintot
tett ki.
A sajtótájékoztatón közölték: Győrffy Balázs, a NAK elnöke
levélben fordult Jean-Paul Junckerhez, az Európai Bizottság
elnökéhez, amelyben arra kérte, hogy az Európai Unió Oroszországgal
szemben 2014 óta érvényben lévő embargóját szüntesse meg. A NAK
elnöke jelezte: az Eurostat adatai szerint Magyarországon az orosz
embargó bevezetése óta 2,5 milliárd euróról (mintegy 750 milliárd
forintról) 1,5 milliárd euróra (mintegy 450 milliárd forintra)
csökkent az Oroszországba irányuló közvetlen magyar export. Győrffy
Balázs levelében felhívta a bizottság elnökének figyelmét arra,
hogy a magyar tejtermelők és sertéstartók szinte kilátástalan
helyzetbe kerültek.
Süle Katalin elmondta, mivel az élelmiszeripari nagyvállalatok
támogatása uniós forrásból nem lehetséges, a NAK és az Élelmiszer
Feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) azt javasolják a
Nemzetgazdasági Minisztériumnak, hogy különítsen el kormányzati
támogatást számukra.
