Kirajzolódik a trend az adatokból
A jelentős fejlődés több kapcsolódó adat alakulásán is jól tükröződik. Tanúsítvány és akkreditáció keretein belül 2011-ben 43 ezer főt foglalkoztattak, míg 2015-re ez a létszám már elérte a 78 ezret. A rehabilitációs kártyát, amely két éven keresztül mentesít a szociális hozzájárulási adó fizetésétől, 2012-es bevezetésekor még csupán 6400-an vették igénybe, ugyanakkor 2014-ben 20 ezer, míg tavaly már több mint 30 ezer fő támogatására használták fel.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
„A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának élénkítését tovább segítette egy idén májustól hatályos változtatás is, mely a rehabilitációs ellátottak foglalkoztatásánál eltörölte az eddigi heti 20 órás időkorlátot: ezentúl a jelenleg hatályos havi 166 500 forintos kereseti korlátig akár teljes munkaidőben is dolgozhatnak – tette hozzá Balog Lajos, a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetője.
E módosítás hatásáról egyelőre csak saját adatok állnak rendelkezésünkre: a Trenkwalder állományában dolgozó megváltozott munkaképességű munkatársak közel fele jelezte igényét arra, hogy növelné eddigi munkaidejét.
Felértékelődik a szerepük
A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátájának erőteljes emelkedését nem csupán a munkába lépő rokkantak számának növekedése okozza, hanem az a tény is, hogy évről évre jelentősen esik vissza a megváltozott munkaképességűnek minősített emberek száma. E kategóriában az utánpótlást az új rokkantak jelentik, akiknek a száma az elmúlt években megfeleződött: míg 2010-ben csaknem 70 ezer ember kapott újonnan megváltozott munkaképességű minősítést, 2014-ben ez a szám már csak 36 ezer volt, és azóta is folyamatosan csökken. Ennek hatására az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők teljes létszáma is jelentősen csökkent: 2010-ben még több mint 555. ezer fő részesült ilyen ellátásban, addig 2015 végére ez a szám 404 ezer főre csökkent.
Megyék szerint továbbra is igen jelentős az eltérés a lakosság létszámához viszonyított arányt illetően: míg Budapesten mindössze az felnőtt lakosság 2,5 százaléka részesül valamilyen rokkantsági ellátásban, addig Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyékben ez az arány a 8 százalékot is meghaladja.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A megváltozott munkaképességűek jelenleg 25-30 százalék között található foglalkoztatási rátája jelenleg még jelentősen elmarad az Európai Unió 50 százalék körüli értékétől. (2011: 47 százalék) A legnagyobb arányt Svédországban (66 százalék), Luxemburgban és Finnországban (63-63 százalék) érte el e csoport foglalkoztatási aránya.
A munkaerőhiány újabb ösztönzést jelent a munkáltatók számára is
A munkáltatók számára a legnagyobb anyagi ösztönzést kétségtelenül a rehabilitációs hozzájárulás jelenti. Amennyiben egy 25 fősnél nagyobb létszámmal működő társaság a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát megváltozott munkaképességű munkatársakkal tölti fel, nem kell befizetnie a hiányzó létszám után munkavállalónként fizetendő 964 500 forintos éves rehabilitációs hozzájárulást. Míg 2007-ben még közel 90 ezer fő után fizették meg a hozzájárulást, addig tavaly ez a szám már csupán 69 ezer volt.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A javuló foglalkoztatási adatok mellett egyre nagyobb probléma a munkaerőhiány, országos szinten immár százezres nagyságrendű a betöltetlen álláshelyek száma. „Főként az észak-dunántúli és közép-magyarországi régiókban élénkült a munkavállalók érdeklődése a megváltozott munkaképességű csoportok iránt. Egyre több vállalat ébred rá arra, hogy megfelelően kidolgozott, részletes és személyre szabott kiválasztással ezek az emberek is kiválóan alkalmasak teljes értékű munka elvégzésére” – tette hozzá a Trenkwalder szakértője.
