Németország adott a legtöbbet
A Reuters hírügynökség hivatalos adatok alapján készített összesítése szerint Athén 2010 óta két részletben kapott összesen több mint 192 milliárd euró bilaterális kölcsönt az euróövezeti országoktól. Németország után a legtöbbet, közel 43 milliárd eurót Franciaország hitelezte, majd Olaszország és Spanyolország következik 37 és 25 milliárd euróval.
Az Európai Központi Bank (EKB) mintegy 18 milliárd euró összegben vásárolt görög államkötvényeket, amelyek értéke vélhetően töredékükre csökkenne, ha Athén elhagyná az euróövezetet. Mario Draghi, ez EKB elnöke korábban közölte, hogy az euróövezeti jegybank mintegy 118 milliárd euró likviditást biztosított a görög bankoknak, ezen belül a sürgősségi likviditási mechanizmus (ELA) révén 89 milliárd eurót. Ha Görögország kilépne az eurózónából, ezt a „számlát” is a többi euróövezeti országnak kellene állnia.
3,5 százalékos az IMF kamata
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) összesen 48,1 milliárd euró kölcsönt szavazott meg Görögországnak, ebből 16,3 milliárdot azonban 2016 márciusában folyósítana, ha Athén sikeresen befejezné a második gazdasági kiigazító programot. Görögország júniusig rendben törlesztette az IMF-hiteleket, amikor egy kiskaput kihasználva összevonta a részleteket és 1,6 milliárd eurót kellett volna törlesztenie június 30-ig, ami elmaradt.
A korábbi IMF-hitelekre 3,5 százalékos kamatot kell fizetnie Görögországnak, ami nagyobb az európai hiteleket eddig biztosító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) nevű uniós pénzügyi alap hiteldíjánál. Az euróövezeti országok korábban 15-ről 30 évre meghosszabbították az Athénnak folyósított hiteleik lejáratát, valamint a kamatot a hitelnyújtási költségeiket 0,5 bázisponttal meghaladó szintre csökkentették. Emellett beleegyeztek abba, hogy Görögország tízéves moratóriumot kapjon a második európai mentőprogram alapján az EFSF-ből folyósított hitelekre.
Főleg a bankoknál vannak a kincstárjegyek
A magánbefektetők a 2012-es, rendkívül nagy összegű, 107 milliárd euróra rúgó adósságleírás és adósságcsere után jelenleg 38,7 milliárd euró értékben tartanak görög államkötvényeket. A görög kormány 15 milliárd euró értékben bocsátott ki rövidlejáratú kincstárjegyeket, amelyek főleg görög bankok birtokában állnak. Ezen kívül mintegy 45 milliárd eurónyi készpénz van az országban, amely szintén követelést jelent a többi eurózónás – fizetőképes – központi bank felé.
Hollande nem akar várni
Francois Hollande francia államfő azonnali megállapodást sürgetett szerdán a görög kormány és európai hitelezői között.
„Egyértelműnek kell lenni, megállapodást most azonnal!” – jelentette ki Lyonban a francia elnök, aki szerint nem lehet tovább halogatni a kompromisszumot.
„Már egy ideje beszélünk erről a megállapodásról, itt az idő, hogy megszülessen” – fogalmazott.
Azt is mondta, hogy európaiként nem szeretné az eurózóna szétesését. Véleménye szerint a meghosszabbított tárgyalásokat most végig kell vinni.
Görögországnak kell dönteni
A külföldi hitelezők által megajánlott segélycsomagról vasárnapra kiírt görögországi népszavazásról a francia elnök úgy vélekedett, Görögország dolga, hogy megtartja-e vagy pedig visszavonja.
Ha a megállapodás megszületik a referendum előtt, akkor a konzultációnak nem lesz már sok értelme – jegyezte meg Hollande.
Ciprasz elfogadná az ajánlatot
Brit lapértesülések szerint Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök kormánya kész elfogadni a nemzetközi hitelezők legutolsó, a bizottság honlapján vasárnap nyilvánosságra hozott átfogó javaslatcsomagját bizonyos módosításokkal, kiegészítésekkel és pontosításokkal, a június 30-án lejáró nemzetközi hitelprogram meghosszabbításának és az euróövezeti mentőalappal, az Európai Stabilitási Mechanizmussal (ESM) kötendő hitelmegállapodás részeként.
Az új javaslatot szerdán késő délután vitatják meg az euróövezeti pénzügyminiszterek egy újabb telekonferencia keretében.
