Tavaly december 31-én a lakáshitelek állománya 3318 milliárd forint volt, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 11 százaléka. Ennek 53 százalékát devizaalapú lakáshitelek tették ki. A teljes hitelállomány összege először 2011-ben csökkent és azóta is; 2011-ről 2012-re 17, 2012-ről 2013-ra 5 százalékkal.
Bár a KSH által közölt adatok összességében visszaesésről szólnak, a tavalyi év egyik komoly eredményeként értékelhető az államilag támogatott hitelek ismételt térnyerése: az engedélyezett hitelek száma alapján 20, a folyósított összeget tekintve 26 százalékos volt a bővülés. Egy évvel korábban ez a két adat még 3, illetve 4 százalék volt.
A változás egyértelműen az állami kamattámogatás feltételeinek enyhítésével volt összefüggésben: nőtt az elérhető kamattámogatás összege, s emelték az ingatlan értékére vonatkozó felső korlátot is.
A hitelek 64 százalékát bankok nyújtották, 29 százalékát jelzáloghitel-intézetek, több mint 4 százalékát lakástakarék-pénztárak, 3 százalékot pedig a takarék- és hitelszövetkezetek. A fennálló szerződések nagy többségének hitelminősítése problémamentes, csak 9 százalékuk besorolása átlag alatti, kétes vagy rossz.
Míg 2012-ben a lakáshitelek egyik fő célja a devizahitel forinthitelre való kiváltása volt (12 ezer folyósítás történt 72 milliárd forint értékben), addig 2013-ra e hitelcél számban (2 ezer) és összegben (2 milliárd) is jelentősen visszaszorult. Tavaly a használt lakás vásárlására nyújtott hitelek voltak túlsúlyban, amelyek száma és összege is meghaladta az új lakás vásárlására és a lakásépítéshez együttesen kiutalt összeget. Használt lakás vásárlására, összesen 25 690-re, tavaly 115 milliárd forintot folyósítottak.
A lakáscélú hitelek átlagos futamideje 2013-ban 13 és fél év volt; ez kis csökkenés 2012-höz képest. Mintegy 2 év a futamidő-különbség az új és a használt lakások esetén: előbbieket átlagosan 16 évre nyújtják, míg az utóbbiakat 14-re a KSH friss kiadványa szerint.
