Kelet-Európára is érinti
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászainak pénteken ismertetett tanulmánya szerint Kelet-Európa és Görögország közvetlen kereskedelmi kapcsolatai csekélyek. Bulgária görögországi exportja a bolgár hazai össztermék (GDP) 3,5 százalékával egyenlő, de a térség többi gazdaságának GDP-arányos görög exportja 0,5 százalék vagy ennél is kevesebb.
A régió arra viszont sokkal érzékenyebb lenne, ha a görög válság pénzügyi stresszhelyzetet és így lassabb növekedést okoz az euróövezet többi gazdaságában, mivel az euróövezetbe irányuló GDP-arányos közép- és kelet-európai exportérték 15-50 százalék között jár, és a térség gazdaságai teljes kivitelüknek tipikusan a felét a valutaunióban értékesítik – hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői. A ház szerint a másik fő válságközvetítő csatorna a pénzügyi szektor.
Átgyűrűzhetnek a hatások
A kelet-európai EU-térség és Görögország közvetlen pénzügyi kapcsolatai a külkereskedelemhez hasonlóan csekélyek – eltekintve egyes görög bankok romániai és bulgáriai érdekeltségeitől -, az euróövezet többi gazdaságával viszont kiterjedtek és mélyek a közép- és kelet-európai bankszektorok kapcsolatai. Emiatt ha a görög válság feszültségeket kelt az euróövezeti bankrendszerben, a hitelpiaci kondíciók a keleti EU-gazdaságokban is feszesebbé válnának.
A Capital Economics közgazdászai kiemelik ugyanakkor, hogy e sérülékenység is enyhült az utóbbi években, egyebek mellett azért, mert a nyugat- és a kelet-európai bankrendszerek közötti kapcsolat lazult a görög adósságválság előző, 2011-2012-es fellángolása óta, és így a nyugat-európai tulajdonos bankok visszavonulása már nem járna olyan fájdalmas következményekkel, mint annak idején. Mindemellett a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok általánosságban is védettebbé váltak az esetleges Grexittől várható negatív tőkeáramlási hatásoktól, mivel az elmúlt évek nyomott hazai kereslete és az ebből eredő gyenge importigény a folyómérleg-egyenlegek hiányának meredek ívű csökkenését okozta. Ennek eredményeként a régió most kevésbé van ráutalva arra, hogy a külföldi tőkebeáramlás finanszírozza a hazai fogyasztást – hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.
Egységesebbek a gazdaságok
A ház szerint ráadásul a keleti EU-gazdaságok államháztartási szektorai is sokkal egészségesebbek, mint néhány éve. A térség legtöbb gazdaságában – Horvátországot kivéve – a 3 százalékos GDP-arányos maastrichti felső tűréshatár alatt, vagy legrosszabb esetben nem sokkal e szint felett jár az államháztartási hiány. Ez azt jelenti, hogy a régiós gazdaságok kormányainak van mozgásterük a költségvetési politika lazítására a hazai kereslet élénkítése végett, ha a Grexittel járó járványhatás kezelése ezt igényelné – áll a Capital Economics tanulmányában.
Mindezt egybevetve a cég elemzői megállapítják, hogy a további görögországi fejlemények hatása a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokra a nyugat-európai járványhatás mértékétől függ. A görög gazdaság esetleges mély recessziója önmagában nem járna különösebben fájdalmas következményekkel a keleti EU-térségben, a német gazdaság erőteljes lassulása viszont igen. A közép- és kelet-európai EU-régió gazdaságpolitikai döntéshozóinak azonban most szélesebb intézkedési mozgásterük van az átszűrődő hatások kivédésére, mint 2011-2012-ben, és ez enyhítené a Grexitből eredő növekedéslassító hatásokat – hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.
Költségvetési vonzata biztos lesz
Más nagy londoni házak globális szinten sem tartanak súlyos pénzügyi járványhatástól abban az esetben, ha Görögországnak távoznia kellene az euróövezetből. A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő erről összeállított, nemrégiben Londonban ismertetett átfogó elemzése szerint a globális bankrendszer bruttó kitettsége a görög pénzügyi szektorral szemben – a tavaly szeptemberi állapot alapján – 77 milliárd dollárnak felelt meg az öt évvel korábban mért több mint 250 milliárd dollár helyett. Az S&P szerint ez arra vall, hogy csökkent a külföldi – főleg az euróövezeti – bankokra a görögországi kitettségből eredő járványveszély.
A hitelminősítő hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a banki kitettségek csökkenésével párhuzamosan nőtt a hivatalos hitelezők – a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az euróövezeti kormányok és az eurójegybank (EKB) – követelésállománya Görögországgal szemben, és ez a Grexittel szinte bizonyosan együtt járó görög szuverén törlesztési csőd esetén költségvetési veszteségeket okozhat az euróövezeti gazdaságoknak.
