A legáltalánosabb kérdése a német embereknek: miközben a jelentősebb európai kormányfők nem szívesen mutatkoznak a magyar miniszterelnökkel, miért látogat el mégis Merkel a Putyint favorizáló, a türkmén, az azeri vezetőkkel barátkozó Orbán Viktorhoz és kormányához? Az alapkérdéshez még hozzájön egy további extra. Miért pont abban az időben, amikor tudni lehet azt is, hogy az uniós és amerikai gazdasági szankciókkal küzdő Oroszország elnöke is látogatásra készül magyar kollégájához?
A német közvélemény nem érti, miért tőlünk hangos Európa?
A kérdés feltevése mögött nyilván az a vélekedés áll, hogy Magyarországon – a nyugati felfogás szerint – nem mennek jól a dolgok. Pedig a magyar gazdaság az utóbbi időszakban rendre biztató adatokat publikált, Európa azon állami közé tartozott tavaly, amelyekben gyorsan növekedett a GDP, csökkent a munkanélküliség, javult az ipari termelés. Ahol sok német vállalat tevékenykedik, mintegy háromszázezer embernek munkát adva. Olyan nagyságoknak termelnek itt modern, általuk felépített üzemeikben, mint a Mercedes, az Audi, az Opel és mások. Vagy éppen az, hogy Magyarország legjelentősebb kereskedelmi partnere hagyományosan Németország.
A német közvélemény azonban nem igazán érti, hogyan van az, ha minden ilyen szépen megy Magyarországon, akkor mégis miért visszatérően tőlünk hangos Európa? Egy jól és konszolidáltan működő állam, miért megy szembe visszatérően a közös Európa gondolatával? Európa nyugati államaiban, s így Németországban sem értik az emberek azokat a hétköznapi cselekedeteket, hogy egy olyan országban, amely most már huzamosan tagja a közösségnek, miért veszik le az uniós zászlót azokban a közintézményekben, amelyekben korábban ott volt. Rosszallásukat fejezik ki a szélsőséges, olykor útszéli politikusi megnyilvánulások miatt, nem értik, hogy egy demokráciában miért sajátítja ki a politika a médiát.
Ideje lenne megfogalmazni az aggályokat
És, amikor a német közvélemény ezeket az egyébként talán felszínesnek tűnő kérdéseket felteszi, egyben azt is megfogalmazza: ideje lenne, hogy országának vezető politikusa, éppenséggel a most Magyarországra látogatott kancellára ezeket az aggályokat is megfogalmazza, s hasson oda, a magyar politikai vezetés változtasson a felfogásán és a gyakorlatán. Ha valaki veszi magának a fáradságot, és beleolvas a német sajtóban megjelent cikkekhez fűzött posztokba, ezekkel a gondolatokkal találkozik.
Ezek után nem véletlen, hogy a német sajtó – Angela Merkel rövidke magyarországi látogatása kapcsán – úgy vélekedik: a magyar kormányfő most nyugodtan hátra dőlhet, a várt dorgálás elmaradt. Sőt inkább a kölcsönös tisztelet, a történelmi kapcsolatok múltbéli és jövőbeni fontossága fogalmazódott meg a politikusok nyilvános szereplésén és a közösen megtartott, kissé enervált és meglehetősen protokolárisan megszervezett és lebonyolított sajtótájékoztatóján.
Ellentmondás a demokráciafelfogás kapcsán
A két politikus kölcsönös vállveregetései közepette azért egyetlen kérdés kifejezetten élesen fogalmazódott meg, a demokrácia és felfogásának kérdés. A sajtótájékoztató talán egyetlen, spontán az illiberális demokráciát, s az ilyen alapokon álló társadalom és politika elképzelését firtató kérdésre Angela Merkel azt válaszolta: ezzel a kérdéssel ő (európai politikusként – a szerk.) nem tud igazán, mit kezdeni. Szerinte a demokrácia gyökerei minidig liberálisak. Az ő pártja, a CDU hármas politikai felfogásra, a keresztény szociális, liberális és konzervatív gondolatra épül. Mint mondta, ezért vagyunk, mármint ők, néppárt.
Orbán Viktor erre azzal az általa sokszor hangoztatott gondolattal válaszolt. Az ő álláspontja – amit itthon és külföldön is következetesen képvisel – az, hogy nem minden demokrácia szükségszerűen liberális. Aki ezt hiszi és hangoztatja, olyan privilégiumokat követel, amelyet nem adhatunk meg neki…
Máskülönben a két politikusnak a nyilvánosság előtt megfogalmazott kérdéseiben nagy egyetértés mutatkozott. A többi között az orosz-ukrán konfliktusban, az ázsiai nyitás politikájában, a magyar-német társadalmi, politikai és gazdasági kapcsolatokban.
Hamarosan kiderül, mi zajlott le a színfalak mögött
Mi zajlott le, s hogy egyáltalán lezajlott-e valami a színfalak mögött, azt egyelőre csak találgathatjuk. A német kancellár látogatásának időzítése, rövidsége után a két politikus legnagyobb egyetértése ellenére is azért ott motoszkál ez a kérdés.
A választ minden bizonnyal meghozza a jövő. Változik-e a magyar politika európai kérdésekben gyakran megfogalmazott különállása, demokrácia felfogása? Megfogalmazódik valamilyen új gondolat éppen az orosz vezető Putyin látogatása kapcsán. Ezt egyelőre csak találgatni tudjuk.
Ha nem, akkor azt állíthatjuk: Angela Merkel látogatása nem volt politikai üzenet, csak egy gesztus vizit abban az országban, amelyet mostanában elkerülnek Európa legrangosabb vezetői.
