A 2006-ban bevezetett hitelintézeti járadék, majd a 2010-től kivetett bankadó, továbbá az idén bevezetett tranzakciós illeték 2013-ban együttesen közel 500 milliárd forintos terhet ró a bankokra (a költségvetési egyensúly javítása érdekében).
Emelkedett a szolgáltatások ára
Nagyrészt e terheknek, valamint a nem-fizető hitelek arányának emelkedéséből származó többletköltségeknek következtében idén a lakossági pénzügyi szolgáltatások árai átlagosan 54%-kal emelkedtek tavaly december óta. Ezek súlya a fogyasztásban hozzávetőleg 1,5%, ami tavaly kb. 280 milliárd forintot tett ki a háztartások tényleges fogyasztásából.
Ha a pénzügyi szolgáltatások volumenét idén változatlannak tételezzük fel, akkor az 54%-os drágulás összességében 150 milliárd forint extra költséget jelent a háztartások számára. Ez hozzávetőleg megegyezik a tranzakciós illetéken keresztül beszedni kívánt éves összeg felével.
Feketedik a gazdaság
A kormány a bankadóval és a tranzakciós illetékkel többletbevételhez juttatta a költségvetést. A bankok azonban terheikből annyit hárítottak át a fogyasztókra, amennyit csak lehetett; ezt a kormány nem tudta megakadályozni.
Ezzel áll szemben a havi két ingyenes készpénzfelvétel javaslata (az átlagos nettó bér összegéig), melynek célja, hogy csökkentse a lakosság bankolási terheit. Mivel a kártyahasználat díja a jelek szerint nem változik, a lakosság számára olcsóbbá válik a készpénzhasználat, ami a gazdaság fehéredése ellen hat, élénkítheti a szürke és feketegazdaságot.
300 milliárd foroghat ingyen
Ha csak minden második munkavállaló átlagosan 150.000 forint nettó jövedelmét és minden második nyugdíjas átlagosan 100 ezer forint nyugdíját a kormány által meghatározott keretek között veszi fel, akkor havonta kb. 300 milliárd forint kerülne „ingyen” készpénzforgalomba.
A bankjegyek és érmék nemzetgazdasági költségétől eltekintve ez a bankok számára éves szinten további 21,6 milliárd forint terhet jelent (a jelenlegi 0,6%-os illetékkel számolva), a lakosság számára pedig legfeljebb ennyi megtakarítást a fentebb számolt 150 milliárd forintos kiadási többlettel szemben. A relatív lakossági megtakarítás egyébként ennél kisebb, hiszen a megnövekvő ingyenes készpénzfelvétel részben az addigi kártyás fizetéseket helyettesíti, amelynek egyelőre kisebb az illetéke (a 6 ezrelékkel szemben csak 3 ezrelék).
Nem használjuk majd a kártyát?
A kormány kompenzációs intézkedése megfordíthatja a kártyahasználat eddig megfigyelt pozitív trendjét. A kártyás vásárlások aránya 2010 elejétől folyamatosan nő az ATM-es készpénzfelvételhez képest, mind darabszám, mind érték tekintetében, s tavaly éves szinten megközelítve a 2000 milliárd forintot.
A fejlettebb országokban, ahol a POS terminál hálózat korlátozott lefedettsége nem képezi technikai akadályát a kártyás vásárlásoknak, 85-90%-os arány is megfigyelhető Magyarország legutóbb mért 70%-os arányával szemben. A kártyás vásárlások tranzakciós illetékmentessége ellensúlyozhatta volna ezt a helyzetet, de ez egyelőre kikerült a januártól hatályos adócsomagból.
Talán azért, mert az ingyenességet a költségvetés terhére javasolták megvalósítani, márpedig a kormány több költségvetést érintő terhet nem kíván vállalni a 3%-os hiánycél tarthatósága miatt.
Többletteher a vállalkozásoknak
Idén a vállalatok bankköltségei is nagymértékben emelkednek, de erre vonatkozó pontos árindexszel nem rendelkezünk.
2012-ben az összes vállalkozás kamatok nélkül számított banki költsége 146,5 milliárd forint, átlagosan 476 ezer forint volt. Az összes árbevételhez viszonyított bankolási költségek a mikro vállalkozásoknál a legnagyobbak, közel 0,5 százalékot tesznek ki, míg a nagyvállalatoknál ez az érték csupán 1,3 ezrelék.
Elméletileg, ha a vállalati bankolási árak csak 30%-kal nőnek teljes körűen – többek között azért, mert a vállalatoknak kötelező minden adóterhet külön NAV-számlára utalniuk, és a bankok a legtöbb helyen meghatároztak egy magas minimum átutalási díjat – akkor banki terheik közel 44 milliárd forinttal nőnek idén a tavalyihoz képest.
A 0,3%-os, átutalásokat érintő illeték felső értékhatára miatt a nagyvállalatokat feltehetően kevésbé érintik érzékenyen az idei változások, így a már eddig is jobban terhelt mikro vállalkozások költségei emelkednek erőteljesebben.
