2023 január 31

Megszorítások miatt vonultak utcára a belgák

Leállt a közlekedés

Az SNCB állami vasúttársaság tájékoztatása szerint Vallóniában gyakorlatilag teljesen, Flandriában pedig részben leállt a vonatközlekedés. A flamand régióban a vonatok nagyjából 30-40 százaléka tud menetrend szerint közlekedni – mondta Nathalie Pierard, a vállalat szóvivője.

Belgiumban már csütörtökön vasutassztrájk kezdődött a pihenőidő csökkentéséről szóló munkáltatói tervek miatt. A keddi munkabeszüntetés több nemzetközi vonalat is érint. Többek között fennakadásokra lehet számítani a belga fővárosból az Amszterdamba, Kölnbe, Luxembourgba és Párizsba közlekedő vonalakon.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]

Nehezen bírja Brüsszel

A kedd reggel munkába, iskolába igyekvők járatkimaradásokról és hatalmas késésekről számoltak be Brüsszelben. A városban a metró több szakaszán ritkán járnak a szerelvények, a buszok és a villamosok többsége nem közlekedik.

Az utakat elárasztották az autók, óriási a közlekedési káosz, egyetlen hatalmas dugóvá változott a legfőbb európai intézményeknek otthont adó Brüsszel és környéke. Hatósági becslések szerint kedd reggel összesen mintegy kétszáz kilométernyi dugó keletkezett az országban. A La Derniére Heure című napilap értesülései szerint a vallon távolsági buszhálózat, a TEC szolgáltatása is csaknem teljesen megbénult. A légi közlekedésben is fennakadásokra lehet számítani a vallon régióban, valamint a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtéren.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A sztrájk a közlekedésen kívül más területekre is átgyűrűzik. Bár eltérő mértékben, de zavarok várhatók a postai szolgáltatások, az önkormányzatok és a kórházak működésében. Az iskolákban a tervek szerint megtartják az órákat.

Tüntetnek is

Kedd délelőttre több közalkalmazotti szakszervezet tüntetést szervezett Brüsszel központjában. A felvonulásra mintegy 10 ezer embert várnak a szervezők. A belga kormány a következő öt évben 11 milliárd eurót akar megspórolni gazdasági és szociális reformjai révén, és egyebek között azt tervezi, hogy 2030-tól 65 évről 67 évre emeli a nyugdíjkorhatárt, valamint befagyasztja a bérek és segélyek indexálását a gazdaság versenyképessége és a foglalkoztatottság növelése érdekében.

A szakszervezetek azzal vádolják a kabinetet, hogy takarékossági intézkedései aránytalanul súlyosan érintik a munkavállalókat, a közszolgáltatásokon való spórolást pedig a társadalom egésze megsínyli.