Három lehetőség van
Az eurózóna mentőalapjaként létrehozott EFSF tudatta azt is, hogy ha az IMF igazgatótanácsa megerősíti a törlesztés elmaradását, az az IMF-fel közösen folyósított EFSF-hitelekre nézve is csődeseménynek számít. Az EFSF vezérigazgatója erről még szerdán tájékoztatni fogja az eurózóna pénzügyminisztereit, és a három lehetséges lépés közül javaslatot tesz majd valamelyikre.
Vagy felmondják Athénnal a hitelszerződést, és azonnal követelik a teljes tartozást, vagy ebben a konkrét esetben visszavonhatatlanul lemondanak erről a jogukról, vagy pedig elhalasztják a döntést.
Athén legnagyobb hitelezője
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke brüsszeli sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a brüsszeli testület a harmadik lehetőséget támogatja, hogy az EFSF egyelőre ne éljen a szerződésből fakadó jogaival, egyelőre ne hozzon döntést. Az első lehetőség gyakorlatilag a kegyelemdöfést adná meg a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögországnak.
Az EFSF – rajta keresztül gyakorlatilag az eurózóna tagállamai – Athén messze legnagyobb hitelezője, 2012 óta 130 milliárd euró kedvezményes kölcsönt folyósított Görögországnak, ami a hellének bruttó hazai termékének csaknem háromnegyede. Emellett valószínűleg végleg elzárná annak lehetőségét, hogy Görögország az euróövezet immár intézményesített mentőalapjából, az Európai Stabilitási Mechanizmustól további forrásokhoz jusson, ahogyan arról a görög kormány tárgyalni szeretne.
Meg tudnak bírkózni a következményekkel
Miután Athén a pénzpiacokról nem tud pénzhez jutni, az IMF-től sem, amíg nem rendezi hátralékát, az ESM-támogatás lehetőségének elvágása gyakorlatilag a görög állam külső finanszírozási forrásainak végletes leszűkítését jelentené. Hitelminősítők már a múlt héten közölték, hogy ők nem tekintik csődeseménynek, ha Görögország nem fizet az IMF-nek, mert számukra csak a magánhitelezők felé fennálló kötelezettségek teljesítése számít, a hivatalos, államközi hitelek késedelembe esése nem.
Leminősítés és fizetésképtelenség
A befektetésre nem ajánlott – spekulatív – osztályzati sáv mélyére süllyesztette Görögország államadós-besorolását a Fitch Ratings. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig megerősítette, hogy Görögország nem törlesztette a keddi határidőre 1,5 milliárd euró értékű tartozását.
A Görögország rendelkezésére bocsátott második mentőprogram kedden véget ért, meghosszabbítását az eurózóna pénzügyminiszterei kedd este végleg elutasították, miután hónapokon át nem sikerült megállapodni Athénnal a cserébe meghozandó reformintézkedésekről.
Dombrovskis elmondta, hogy ennek kifutásával Görögországnak új megállapodást kellene kötnie, új feltételekkel. Elmondta ugyanakkor, hogy a bizottság ajtaja nyitva van, készek tárgyalni, de a megállapodáshoz a görögök részéről is konstruktív hozzáállásra van szükség. Dombrovskis kijelentette, hogy bármi történjék is Görögországban, meggyőződése, hogy a gazdasági és monetáris unió képes megbirkózni a következményekkel.
Megvárják a népszavazás eredményét
„Az ajtó mindig is nyitva volt, és nyitva is marad a tárgyalások előtt, de az újabb tárgyalásokkal meg kell várni a vasárnapi népszavazást” – hangsúlyozta kormánya álláspontját ismertetve a kancellár.
Utalva arra is, hogy egy esetleges újabb segélyprogramról szóló tárgyalásokhoz nélkülözhetetlen a német parlament alsóházának jóváhagyása.
Több legyen az előny
„Nem tehetünk mást, minthogy nyugalommal várunk, Európa elég erős” – fogalmazott Merkel. „Sokkal erősebb, mint öt évvel ezelőtt, az európai adósságválság kezdetekor volt” – tette hozzá, utalva arra, hogy ez a válság éppen Görögországban vette kezdetét.
A görög lakossághoz fordulva a német kancellár hangsúlyozta, hogy a görög nép „büszke nép” és rendkívül kemény napokat kell leküzdenie. Szavai szerint a görögök joga a vasárnapi referendum megtartása, az euróövezet többi 18 tagjának viszont joga van arra, hogy „arányos” választ adjon.
Merkel állást foglalt a kialakult adósságválság tárgyalásos rendezése mellett. Úgy vélte, Európa nem veszítheti el azt a képességét, hogy kész a kompromisszumra. Hozzátette ugyanakkor, hogy csakis olyan kompromisszumról lehet szó, amelynek keretében az előnyök túlsúlyban vannak a hátrányokkal szemben.
Nem tűrik a görög kormány zsarolását
„Egy jó európait nem az jellemez, hogy minden áron a megegyezést keresi. Azt szeretném, hogy a válságból megerősödve kerüljünk ki” – jelentette ki.
Merkelnél keményebben fogalmazott Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter, aki kijelentette, hogy Európa nem hagyja magára a görög embereket, de nem tűrheti a görög kormány zsarolását.
A miniszter szerint ha Európa engedményeket tenne Athénnak, az jelzés lenne a nacionalisták számára és végzetes következményekkel járhatna. A nyertesek ebben az esetben az európai szélsőjobboldali erők lennének, nem pedig Európa polgárai – mondta az alkancellár.
Schäuble nem folytatná a tárgyalásokat
A legélesebb bírálat Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter részéről hangzott el a Ciprasz-kormány címére. Az Eurócsoport egyik legtekintélyesebb miniszterének tartott Schäuble szerint az idén januári hatalomra kerülése óta Alekszisz Ciprasz és kormánya nem tett mást, mint megszegte a korábban vállalt kötelezettségeket. Úgy vélte, a helyzet drámai módon romlott a Ciprasz vezette baloldali kormány hatalomra lépése óta.
„Nem tudjuk, hogy megrendezik-e a vasárnapra kitűzött referendumot vagy nem, és nem tudjuk, hogy az emberek támogatják-e azt vagy nem. De senki nem várhatja el, hogy a mostani helyzetben tárgyalásokat folytassunk a görög kormánnyal” – fogalmazott Schäuble.
„Most várnunk kell, és meglátjuk, mi történik Görögországban” – tette hozzá.
