2017 decemberében az ipari termelés volumene 0,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 4,5 százalékkal emelkedett – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.
A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy 2017 decemberében kettővel kevesebb munkanap volt, mint 2016 decemberében.
2017-ben a termelés volumene 4,8 százalékkal nagyobb volt, mint 2016-ban. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás decemberben az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal nőtt.
Az autóipar lemaradt
A KSH adataira reagálva Pomázi Gyula kifejtette: az ipar tavalyi teljesítményében a járműágazat a várthoz képest alulteljesített, de ezt a többi ágazat növekedése kompenzálta, így tudott éves szinten 4,8 százalékkal emelkedni az ipari termelés.
Hozzátette, ugyanakkor a járműágazaton belül is vannak olyan területek, amelyek erőteljesen tudtak növekedni, például az alkatrészgyártás, a gumigyártás, a gépgyártás, a fémalkatrészek előállítása, jól teljesített a gyógyszergyártás, az orvosi műszerek gyártása, a műanyagipar.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A helyettes államtitkár rámutatott arra, hogy nehézséget jelent majd, hogyan lehet biztosítani a megfelelő mennyiségi és minőségi erőforrást az ipar számára, ez 2018-ban meghatározó feladat lesz.
Magas fordulatszám
Tavaly az egy évvel korábbinál jóval magasabb fordulatszámon pörgött az ipari termelés, ám a negyedik negyedévben összességében csak szerényen járulhatott hozzá a GDP növekedéséhez, amelyet inkább a piaci szolgáltatások dinamikus növekedése és az építőipar húzhatott – így kommentálták az előzetes adatokat a piaci elemzők.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta: 2017-ben voltak gyengébb hónapok az iparban, például a járműipari leállások miatt nyáron megtorpant a növekedés, de a megingások átmenetinek bizonyultak. Összességében az 5 százalék körüli bővülés a várakozásoknak megfelelő teljesítménynek mondható a K&H Bank vezető elemzője szerint.
Kitért arra, hogy a fejlődés egyik motorja a nagy autógyárak mellett a teljes beszállítói kört is felölelő járműgyártás volt, amelynek súlya növekedett, a teljes termelés 20 százalékát adja, az exportból 15,5 százalékkal, a GDP-ből pedig 5 százalékkal részesedik.
Az autópiaci boom – az Európai Unióban 3,4 százalékkal nőttek az autóeladások – kedvezett a magyar járműgyártó szektornak. Veszélyeket is hordoz azonban, ha visszaesik a kereslet, az hátrányosan érintheti a magyar cégeket is.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában azt emelte ki, hogy az ipari termelés a tavalyi negyedik negyedévben összességében csak szerényen járulhatott hozzá a GDP növekedéséhez, amelyet leginkább a piaci szolgáltatások dinamikus növekedése és az építőipar húzhatott.
Az idei év elejétől jelentősen élénkülhet az ipari termelés, amit az évtizedes és történelmi csúcsokat döntögető magyarországi, német és európai ipari bizalmi és beszerzésimenedzser-indexek jeleznek előre. Az ipari termelés idei gyorsulását az év során üzembe lépő új feldolgozóipari kapacitások – különösen új járműgyártási kapacitások (új modellek gyártása az Audinál és a Mercedesnél) – is támogathatják.
Idén összességében 7,5 százalékra gyorsulhat az ipari termelés növekedése a tavalyi 4,8 százalék után. Az ipar erőteljesebb növekedését a munkaerőhiány akadályozhatja, így előtérbe kerülhetnek, egyes területeken elkerülhetetlenek a technológiai és gépesítési beruházások.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője megjegyezte, hogy a novemberi negatív meglepetés után a decemberben már javítani tudott a szektor. A munkanaphatással igazított 4,5 százalékos éves index valamivel jobb lett az Erste által várt 3,8 százalékosnál.
Összességében a decemberi adatok megerősítették az Erste Bank előzetes várakozását, hogy – a novemberi látványosabb lassulás ellenére – az ipar vélhetően a negyedik negyedévben is pozitívan járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez, s a hozzájárulás mértéke a harmadik negyedévihez hasonlóan alakulhatott.
Mivel mind a beszerzésimenedzser-indexek, mind az üzleti bizalmi indexek kifejezetten magas szinteken állnak, valamint a főbb exportpiacok konjunktúrájának alakulásáról továbbra is pozitív hírek érkeznek, az Erste arra számít, hogy az ipari teljesítmény a következő hónapokban is stabil maradhat. Az idén enyhén gyorsulhat a kibocsátás növekedésének üteme, és az év egészére 5-5,5 százalékos ipari termelés-bővülés várható.
Csak találgatnak, mi okozta a gyenge ipari termelést
Csak átmeneti lehetett az ipari termelés tavaly novemberi lefékeződése a nyilatkozó makrogazdasági elemzők szerint. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) január 8-án közzétett előzetes adatai szerint az ipari termelés 2017 novemberében 3,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az előző hónaphoz képest 2,1 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás novemberben.
