Marad a helyén a szerb alapkamat
Marad négy százalékon
Az NBS közleménye szerint a döntésnél a középtávú inflációs előrejelzéseket vették figyelembe. Az előző hónapban a szerbiai nemzeti bank a nemzetközi áru- és pénzügyi piac bizonytalanságaival indokolta azt, hogy nem változtatott az alapkamaton, ezt az indoklást csütörtökön megismételte.
Közölték, bizonytalanságot okoz a nyersanyagok, főleg a nyersolaj világpiaci árának a mozgása, a nemzetközi pénzügyi piac legnagyobb bizonytalanságait viszont elsősorban a vezető központi bankok, az amerikai központi bank szerepét ellátó Fed és az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikájának eltérései okozzák, ezek pedig hatással lehetnek a Szerbiához hasonló feltörekvő országokba irányuló tőkemozgásra.
Az előrejelzések szerint az infláció a következő időszakban is 3 százalék körül alakul, amelytől mindkét irányba másfél százalékponttal lehet eltérni. A júniusi infláció 3,6 százalékos volt, a júliusi eredményeket később közlik. A központi bank legközelebb szeptember 7-én tart kamatdöntő ülést.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A csehek viszont meglépték a kamatemelést
Az alapkamat emelése következtében erősödni kezdett a cseh korona, amely a reggeli 26,10 czk/euro árfolyamról gyorsan 25,80 czk/euróra módosult a prágai tőzsdén, majd végül is 26,03 czk/ euró árfolyamon zárta a napot.
A cseh nemzeti bank így az Európai Unió országainak az első jegybankja, amely a jelenlegi pénzügyi ciklusban felfelé módosította az alapkamatot. A jegybank 2013 novemberétől 27 korona körül, illetve mérsékelten felette tartotta az euró árfolyamát idén áprilisig.
Az intézkedés célja a defláció megakadályozása volt. A jegybank már korábban bejelentette, hogy a beavatkozási politika megszüntetése utáni esetleges árfolyamingadozásokat más eszközökkel fogja korrigálni.
„A jelenlegi gazdasági helyzetben szükség van az alapkamat fokozatos emelésére. A gazdasági növekedés kedvező, sőt néhány területen már a gazdaság túlmelegedése érzékelhető” – jelentette ki Jirí Rusnok, a jegybank kormányzója.
Jirí Rusnok ugyanakkor megerősítette: a jegybank most kedvezőbb színben látja a cseh gazdaság helyzetét, ezért felfelé módosította a korábbi prognózisát. Az idénre 3,6 százalékos, jövőre pedig 3,2 százalékos gazdasági növekedést vár. A jegybanki kormányzó nem zárta ki, hogy a következő két évben újra emelhetik az alapkamatot. Konkrétumokat azonban nem mondott.
„Inflációs problémáink semmiképpen sincsenek. Ez természetesen a korona árfolyama alakulásának is függvénye. Az alapkamat további emelése a következő két év alatt természetesen lehetséges, de nem prioritás” – fejtette ki újságíróknak.
A cseh média által megszólaltatott pénzügyi elemzők többsége azzal számol, hogy még az idén újra emelhetik az alapkamatot.