Tőkekorlátozás jöhet
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői szerdán ismertetett, modellszámításokra épített előrejelzési forgatókönyveikben 35 százalékos esélyt adtak arra, hogy a görög hatóságok valamilyen formájú tőkekorlátozást alkalmaznak a tőkekiáramlás megfékezésére. A ház szerint egy ilyen lépés már önmagában gyakorlatilag azt jelentené, hogy Görögország a továbbiakban nem lenne teljes jogú tagja az euróövezetnek.
A Morgan Stanley londoni elemzői szerint tőkekorlátozások nélkül is 25 százalékos az esélye a Grexitnek, vagyis annak, hogy Görögország ténylegesen távozik az euróövezetből, tőkekorlátozások esetén azonban ez a kockázat 12-18 havi távlatban 60 százalékra növekszik.
Nem lesz elég az IMF pénze
A ház szerint Görögországnak most már nem elsősorban arra a 7,2 milliárd eurós folyósítási részletre van szüksége, amely a jelenlegi segélyprogram keretében illetné meg – ha sikerülne megegyezni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a többi hivatalos nemzetközi hitelezővel a további reformlépésekről -, hanem egy teljes körű újabb pénzügyi segélycsomagra.
A Morgan Stanley elemzőinek számításai szerint ha Görögország hozzá is jutna a 7,2 milliárd eurós összeghez, az még arra sem lenne elég, hogy a mostantól augusztus végéig felmerülő finanszírozási igényeket fedezze. A cég szerint ezt a tényt a piaci szereplők nem kezelik súlyának megfelelően.
Túl alacsonyak a hozamok
Ugyanezt állapították meg az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics elemzői. Szerdai helyzetértékelésük szerint az európeriféria szuverén kötvényhozamai a kockázatokhoz mérve meglepően alacsonyak; a spanyol állampapírok hozamfelára az irányadó német Bund felett például 2010 eleje óta nem volt olyan szűk, mint most.
A cég londoni elemzői szerint ez a piaci nyugalom négy olyan hiedelemre vezethető vissza, amelyek mindegyike hamisnak bizonyulhat. Az egyik az, hogy végül létrejön valamilyen egyezség Görögország és hitelezői között, a másik az, hogy az esetleges görög szuverén törlesztési csőd nem vezetne automatikusan Görögország kényszerű távozásához az euróövezetből, a harmadik az, hogy az eurójegybanknak (EKB) elégséges az eszköztára a Grexit esetén várható pénzügyi járványhatás terjedésének megfékezésére, a negyedik pedig az, hogy ha Görögország távozik is a valutaunióból, más eurógazdaságok nem feltétlenül követnék.
Nem kezelik a kockázatot?
A Capital Economics londoni elemzői szerint a befektetők „elbizakodott” módon kezelik ezeket a kockázatokat. E cég szakértői is hangsúlyozták, hogy jóllehet nem kizárt valamilyen megállapodás elérése, a tárgyalások tétje azonban csak a jelenlegi pénzügyi csomag következő folyósításának felszabadítása, az újabb teljes körű pénzügyi segélycsomag még szóba sem került. A ház szerint a szuverén törlesztési csőd és a Grexit között nincs ugyan automatikus összefüggés, ám mindkét fejlemény bekövetkezte egyértelműen növelné a másik megtörténtének kockázatát.
Ha pedig Görögország kiesik az euróövezetből, nem kizárt, hogy az csak az első dominó eldőlését jelentené, mivel ha a görög gazdaság hosszabb távon jól jár saját új, leértékelt valutájával, az a takarékossági szigort ellenző, eurószkeptikus mozgalmak megerősödéséhez vezethet más euróövezeti országokban is – hangsúlyozták a Capital Economics londoni elemzői.
Van alternatíva
Ugyanerre a kockázatra a Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő is felhívta a figyelmet. A Moody’s, amely nemrégiben – egyebek mellett a görög euróövezeti tagság megszűnésének lehetőségére hivatkozva – leminősítette Görögország addig is mélyen spekulatív adósosztályzatát, a lehetséges görög fejleményekről összeállított részletes helyzetértékelésében hangsúlyozta, hogy az euróövezetet a tagság visszafordíthatatlanságának vélelmére alapozva alkották meg, és az e visszafordíthatatlanságba vetett hit az egész rendszer legfőbb erőssége.
Ha azonban egy ország távozna az euróövezetből, az megmutatná, hogy a súlyos mértékű, kíméletlenül betartatott, fájdalmas belső kiigazítási folyamatnak van alternatívája. Ezt a befektetők is tudnák, és az esetleges Grexitet követő, szélesedő befektetői kockázatkerülés növelné annak a rizikóját, hogy a nagy adósságteherrel küszködő többi euróövezeti szuverén adós is elveszíti tőkepiaci hozzáférését – hangsúlyozták a Moody’s londoni elemzői.
