Koji László az adatokat értékelve szerdán elmondta: 2013-ban mintegy 7300, 2014-ben több mint 8300 új lakás készült el Magyarországon. Az ÉVOSZ erre az évre körülbelül 9500-zal számolt, ezt támasztotta alá egyebek mellett a kivitelezői rendelésállomány és a kiadott építési engedélyek száma is – mondta.
A magas építményadó a bűnös
A KSH szerdán közzétett adatai szerint az idei év első kilenc hónapjában 4657 lakás épült, 9,5 százalékkal kevesebb, mint a múlt év első három negyedévében, a kiadott építési engedélyek száma viszont 24 százalékkal, 8616-ra nőtt.
A szervezet elnöke ugyanakkor felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy hónapok óta nő a kiadott lakásépítési engedélyek száma, a használatba vett új lakásoké viszont csökken. Koji László szerint ennek az is oka lehet, hogy az önkormányzatok magas építményadókat vetettek ki. Ezért gyakran előfordul, hogy az ingatlan elkészül és a tulajdonosok be is költöznek, de amíg lehet, nem kérik meg a használatbavételi engedélyt, így nem kell építményadót fizetniük – mutatott rá.
Nincs miből építkezni
Koji László úgy látja, továbbra sincs megoldva a lakossági új lakásépítés finanszírozása, ezért épül kevés lakás. A szakszövetség elnöke szerint szükség lenne arra, hogy a kereskedelmi bankok 3-4 százalék közötti kamatozású, hosszú távú forintalapú lakáskölcsönt biztosítsanak kiszámítható feltételekkel, ami az átlagos pénzügyi helyzetben lévő családok által vállalható.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Hozzátette, kormányzati szerepvállalással egy ilyen hitelkonstrukció kidolgozható lenne. Koji László kiemelte az új lakások jelenlegi 27 százalékos általános forgalmi adóját 5 százalékra kellene csökkenteni, ami szerinte tartósan megjelenne az árakban.
Bátran kéne hozzányúlni az úniós forrásokhoz
A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület kommentárjában hangsúlyozta: nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket a lakásépítések és -felújítások érdemi élénkítését szolgáló javaslataik. Az egyesület szerint minél több európai uniós forrást kellene felhasználni a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai felújításokra, az energiahatékony lakásépítésekre és a közösségi bérlakásépítésekre.
Az egyesület közölte: lehetőség van arra, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra bevonják az Európai Beruházási Bank forrásait, amelyekkel költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forintalapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód.
Változtatnának a csok-on
Szükségesnek tartják emellett, hogy a Magyar Nemzeti Bank a növekedési hitelprogram kedvezményes forrásait biztosítsa a lakásépítést, lakásfelújítást vállaló családok számára is. Az egyesület szerint a családok otthonteremtési kedvezményét olyan szintre kellene emelni, hogy az energiahatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak.
A csok mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként. Alternatívát jelentene, ha a lakásépítésekkel kapcsolatos áfát a jelenleginél lényegesen alacsonyabb szintre csökkentené a kormány – tették hozzá a közleményben. A szervezet emellett sürgeti a lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatal létrehozását, illetve kormánybiztos kinevezését.
