A lengyel zloty gyengült ugyan valamelyest a júniusban elért 17 havi csúcshoz képest, de – tekintettel az Európában egyik 
legmagasabb lengyel reálkamatra -, minden esélye megvan az újabb erősödésnek. Ez pedig egyre nagyobb költségekbe veri a zloty túlzott erősödését rendszerint közvetett intervenciókkal akadályozó jegybankot.
Az euró-alapkamat legutóbbi csökkentése 0,15 százalékra csak tovább növelte a jelenleg 2,5 százalékos lengyel alapkamatra támaszkodó zloty-befektetések hozamprémiumát.
A lengyel jegybank legkevésbé egy erős zlotyt akarhat. A zloty erősödése egyrészt akár deflációba is fordíthatja a jegybank 2,5 százalékos céljától messze elmaradó, jelenleg 0,2 százalék körüli éves inflációt, másrészt az erős zloty csökkenti a lengyel export versenyképességét, ami viszont a gazdasági növekedést veti vissza.
Nem jó a lengyel politika
A pénzügyminisztérium még júniusban közölte, hogy az uniós strukturális alapokból érkező euró összegeket nem a devizapiacon váltja át amikor erős a zloty, hanem a jegybanknál. A piac ilyetén megkerülése gyakorlatilag felér egy intervencióval. A jegybank így lényegében új zloty likviditást juttat a rendszerbe. Az ilyen beavatkozásnak azonban ára van. A jegybank eurót vásárol zlotyért, az eurót pedig devizatartalékaiban helyezi el. A többlet zloty likviditást aztán heti kincstárjegy aukcióin vonja ki a piacról (sterilizálja) az aktuális alapkamathoz igazodó hozamokkal.
A jegybank tehát azzal, hogy többlet zloty likviditást pumpál a rendszerbe és változatlanul tartja az alapkamatot, csak saját monetáris politikájának a költségeit emeli meg, miközben könnyű pénzkeresethez juttatja a kereskedelmi bankokat.
Ez, a jelenleg mintegy évi egymilliárd dollárra tehető éves többletköltség már kezd problémákat okozni.
A lengyel jegybank kormányzója, Marek Belka júniusban túl költségesnek nevezte a magas devizatartalék fenntartását. A sterilizálandó zloty likviditás tavaly 31 százalékkal átlagosan 126 milliárd zlotyra emelkedett, ami a GDP nyolc százalékának felel meg. A számvevőszék a devizatartalék további növekedésének korlátozását javasolta a jegybanknak, mivel a fenntartási költségek már 2012 óta meghaladják a devizatartalékok jövedelmét.
Két legyet egy csapásra
További kamatvágással két legyet lehetne ütni egy csapásra: csökkenne az intervenciós kényszer és csökkennének a többletlikviditás sterilizálásának költségei is. A piacok ebből a megfontolásból már beáraztak némi kamatvágást az elkövetkező öt hónapra.
A Reuters hírügynökség felmérésébe bevont szakértők közül néhányan azonban nem várnak kamatcsökkentést, mivel a jegybank már több alkalommal is leszögezte, hogy szeptemberig nem fog változtatni az alapkamaton és Marek Belka kormányzó maga is „valószínűtlennek” nevezte egy múlt heti nyilatkozatában az újabb kamatvágás lehetőségét.
A lengyel jegybank a jövő héten szerdán tartja kamatdöntő ülését.
