2024 június 21

Lehúzza az országot a korrupció

A videó kattintásra indul.

Romlott a helyzet

Az EY EMEIA Visszaélési Felmérésében megkérdezett hazai vezetők 78 százaléka tapasztalja, hogy a kenőpénzek és a korrupció az üzleti élet mindennapos részét képezik. Ez öt százalékpontos emelkedést jelent a két évvel ezelőtti 73 százalékhoz képest.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”109″]

Az idei érték mintegy 18 százalékkal haladja meg a közép-kelet európai átlagot, és ezzel Magyarország bekerült a korrupció által leginkább érintett országok, mint például Dél-Afrika, India és Egyiptom közé az EMEIA régióban.

Míg a kelet-európai vezetők 73 százaléka, addig a magyar cégvezetők 57 százaléka hisz a személyes felelősségre vonás elrettentő erejében, ha a visszaélésekről van szó. A magyar vezetőknél csak az ukrán válaszadók voltak szkeptikusabbak.

Az EY a Visszaélési Felmérés során a tanácsadó cég szakemberei összesen 4 100 interjút készítettek az Ázsiát, Európát, Afrikát, Közel-Keletet is tömörítő EMEIA régió 41 országában. A kutatás során vállalati vezetőket, döntéshozókat kérdeztek 2016 novembere és 2017 januárja között.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Hatékony rendszer kell

Bíró Ferenc, az EY Felelős Üzleti Működés Szolgáltatások üzletágának partnere elmondta, hogy az elmúlt években a magyar cégvezetők is felismerték a tudatos ellenőrzés fontosságát, a megkérdezettek 52 százaléka hasznosnak tartana valamilyen monitoring rendszert a visszaélések megelőzésére vagy kiszűrésére. A válaszadók negyede úgy gondolja, hogy a vállalatnak hasznos nyomon követnie az alkalmazottak levelezését vagy céges telefonról bonyolított hívásait.

„A vállalatvezetők jól érzik, hogy a visszaélések megelőzésének egyik kulcsfontosságú eszköze a compliance rendszerek bevezetése. A jogszerűen, a célnak megfelelően, és a munkavállalók biztonságát szem előtt tartva kiépített hatékony compliance rendszerek előnye, hogy probléma esetén a munkavállalók a szervezet minden szintjén tudják, mi a teendő. Az etikus működés melletti vezetői elkötelezettség pedig garanciát jelent a munkavállaló számára, hogy egy bejelentés kapcsán nem érheti őt hátrányos megkülönböztetés”– mondta el Biró Ferenc.

Etikátlan eszközök

A kutatás rámutatott, hogy a saját gyakorlatára vonatkozó kérdések esetén a magyar vezetők 85 százaléka még karrierjének előmozdítása vagy jutalom ígérete esetén sem lenne hajlandó etikátlan vagy illegális eszközökhöz nyúlni. Ezzel szemben a közép-kelet európai régióban minden ötödik vezető hajlandó lenne átlépni ezt a határt. A régiós vezetők 10 százaléka hajlandó lenne például feljavítani vállalata pénzügyi kimutatásait a pénzügyi célok teljesítése érdekében. Magyarországon ugyanez az arány ennek mindössze a fele.

Kiemelkedően sok vezető, a válaszadók 52 százaléka gondolt ugyanakkor már arra, hogy benyújtja felmondását a tudomására jutott etikátlan magatartások miatt, ám végül mégsem tette ezt meg. Ez az arány jóval meghaladja a 37 százalékos régiós átlagot, és az egyik legmagasabb a vizsgált országok között.

A kutatás eredményei szerint a magyar vezetőket két fő tényező gátolja a visszaélések jelentésében. 31 százalék a belső munkahelyi nyomás hatására, 69 százalék pedig a személyes biztonsága miatt aggódva maradt tétlen. Ez utóbbi eredménnyel listavezetők vagyunk a 41 országból álló mezőnyben.