Miért nem lép az FBI?
Az információt meg nem nevezett forrásokra hivatkozva szinte egyidejűleg közölte internetes oldalán a The Washington Post és a The New York Times.
Mindkét lap azt írta, hogy Comey igazgató még szombaton – Trump elnök első Twitter-bejegyzéseinek megjelenésekor – fordult az igazságügyi minisztériumhoz e kéréssel, mert megítélése szerint az elnök megjegyzése egyúttal azt a látszatot kelti, hogy az FBI törvényt sértett. Az FBI szóvivője nem kívánta kommentálni a két lap információját, és Sarah Isgur Flores, az igazságügyi minisztérium szóvivője sem nyilatkozott.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A The New York Times ugyanakkor meglepetésének adott hangot, hogy maga az FBI-igazgató miért nem adott ki nyilatkozatot. A lap szerint az FBI-nak megvannak a dokumentumai, így tudhatja, hogy Donald Trump megállapítása megalapozott-e vagy sem. A lap leszögezte, hogy míg a hírszerzés nem szokott nyilvánosan megvitatni ilyen kérdéseket, addig az FBI-t nem akadályozza semmilyen törvény, hogy nyilatkozatot adjon ki.
Donald Trump szombaton számos Twitter-bejegyzésben közölte, hogy a választások előtt Barack Obama lehallgattatta az ő és munkatársai telefonbeszélgetéseit. A Breitbart News hírportál szerkesztője, Joel Pollack még pénteken jelentette meg információit, amelyek szerint „utolsó hónapjaiban az Obama-kormányzat ismert lépéseket tett Donald Trump elnökválasztási kampányának, majd elnökségének aláásására”. Az újságíró szerint a kormányzat lehallgatásra vonatkozó kérését a hírszerzés először – még tavaly júniusban – elutasította, majd októberben elfogadta.
Obamáék tagadnak
Obama volt elnök szóvivője, Kevin Lewis szombaton tagadta a Donald Trump állításaiban foglaltakat, mondván, hogy sem Obama elnöknek, sem a Fehér Háznak soha nem tartozott a politikai gyakorlatához, hogy amerikai állampolgárok lehallgatását, megfigyelését rendelje el.
A TheBlaze című hírportál viszont vasárnap emlékeztetett rá, hogy az Obama-kormányzat igazságügyi minisztériuma 2013-ban lehallgattatta a republikánusokhoz közelálló Fox televízió ismert újságírójának, James Rosennak a telefonjait, és figyeltette az újságíró családtagjait is. A lehallgatás annak a nyomozásnak a része volt, amelyet az Obama-kormányzat folytatott újságíróknak történt kiszivárogtatások ügyében. Rosen mellett akkor az Obama-adminisztráció az AP amerikai hírügynökséget is megfigyelte.
Vizsgálódhat a kongresszus
A washingtoni Fehér Ház szóvivője vasárnap felkérte a kongresszust, hogy vizsgálja ki: Barack Obama előző elnök lehallgattatta-e a tavaly novemberi választások előtt Donald Trump és kampánycsapata telefonbeszélgetéseit.
Sean Spicer szóvivő közleményben kérte a kongresszust, hogy az Oroszországnak az amerikai választások esetleges befolyásolásáról folyó vizsgálata keretében vizsgálják meg, hogy visszaélt-e valóban elnöki hatalmával Barack Obama akkori (demokrata párti) elnök, lehallgatta-e Donald Trump (akkori republikánus párti elnökjelölt) és a New York-i Trump-toronyban berendezett kampányközpont telefonjait.
A szóvivő megállapította: „A közvetlenül a 2016-os választások előtti, vélhetően politikailag motivált nyomozásokról szóló jelentések nagyon aggasztóak”. Hozzátette: sem Trump elnök, sem kormánya a továbbiakban mindaddig nem kommentálja a lehallgatásokról szóló információkat, amíg a kongresszus be nem fejezi a vizsgálatot.
Ellenvélemények
Barack Obama szóvivője még szombaton tagadta Donald Trump állítását és a lehallgatásról szóló információkat. Vasárnap délelőtt az NBC televízió „Találkozz a sajtóval” című műsorában James Clapper, a hírszerzés volt vezetője azt állította, hogy „nem volt lehallgatás a megválasztott elnök ellen akkor, amikor még elnökjelölt volt”. Clapper szerint Donald Trump kampánycsapatát sem hallgatták le.
A vasárnap délelőtti televíziós politikai vitaműsorokban demokrata párti vezető politikusok képviseltek hasonló álláspontot. Nancy Pelosi, a képviselőház kisebbségi demokrata frakciójának vezetője „nevetségesnek” minősítette Trump elnök állítását, Chuck Schumer, a demokraták szenátusi csoportjának vezetője pedig leszögezte: az elnök vagy hamis vádakat fogalmaz meg, vagy egy bíró megfelelő okot talált arra, hogy felhatalmazást adjon a lehallgatásra.
„Bárhogyan is legyen, az elnök bajban van” – állította az NBC televízióban Schumer, aki szerint mindez azt mutatja hogy „az elnök nem tudja, hogyan viselkedjék”.
A CNN hírtelevízióban Jennifer Granholm, Michigan állam volt kormányzója, demokrata párti politikus – aki rendszeresen fellép a Trump-kormányzat ellen – arról beszélt, hogy ha le is hallgatták Donald Trumpot, akor azt nem Barack Obama, hanem a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) tette.
Watergate 2?
A Donald Trump esetleges lehallgatásáról szóló híreknek nagy visszhangjuk van a republikánus politikusok körében is. Lindsey Graham dél-karolinai szenátor szombaton este egy lakossági fórumon kijelentette: ha igazaknak bizonyulnak az állítások, akkor ez a Watergate-ügyhöz hasonlatos nagy botrány.
A Watergate-ügy lényege az volt, hogy a republikánus párti Richard Nixon elnök tudtával 1972-ben betörtek rivális Demokrata Párt egyik irodájába, hogy lehallgatókészülékeket helyezzenek el. Az esetet arról a washingtoni szállodáról nevezték el, ahol a számos hatalmi visszaélést feltáró ügyet elindító betörés történt. A botrány végül Nixon lemondásához vezetett.
