Csökkenő kamatok, csökkenő hozamok
Nagy Márton hozzátette, nagyon fontos, hogy minden esetben legalább 200 milliárd forintnyi likviditás szoruljon ki, mert ennek van érdemi hatása a piaci hozamokra. Ez lehet 300-400 milliárd forint, vagy akár több is – jegyezte meg.
Elmondta, a likviditás kiszorítása mind a négy piacon – bankközi, állampapír, swap (kamatcsere), reálgazdaság – kamatleszorító erővel bír, hozamcsökkenést eredményez annak függvényében, hogy a bankrendszer hogyan reagál rá.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A jegybank közleménye szerint a monetáris tanács keddi ülésén 900 milliárd forintban korlátozza a 3 hónapos betéti eszköz év végi állományát, ami minimum 200-400 milliárd forint kiszorítását jelenti a betéti eszközből. A bankok jelenleg 1629 milliárd forintot tartanak a 3 hónapos betéti eszközben.
Kiszámíthatóságot ígérnek
A jegybank alelnöke szerint törekednek majd arra, hogy a likviditás elosztása a lehető legkiszámíthatóbb és legsimább legyen, hozzátéve, hogy az első negyedévben ez még nem lesz egyenletes, mert például az októberi lejárat sokkal kevesebb, mint a novemberi.
Kiemelte, hogy a július elején bejelentett likviditás-korlátozási programnak is jelentős hatása volt, a bankközi hozamok, a Bubor több mint 10 bázisponttal csökkent, az állampapír hozamokban is nagyon masszív, 30 bázispont feletti csökkenés volt.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Vannak pozitívumok
Mint mondta, a monetáris tanács sikere, hogy az alapkamat tartós tartásának kommunikációja nyomán az elemzők is tartósan alacsony kamatszintet valószínűsítenek.
Jó az is, hogy a piac a jövőben alapkamat alatti hozamokra számít, azaz elfogadta, hogy a piaci hozamok, különösen a Bubor elválhat lefelé az alapkamattól – tette hozzá, megjegyezve: ez azért nagyon fontos, mert a hitelkontraktusokon keresztül monetáris lazítás érhető el az alapkamat változtatása nélkül.
Negatív kamattal
A tender folyamatának ismertetésekor kitért arra, hogy a bankok a fölösleges likviditásukat egynapos betétben helyezhetik el a jegybankbankban, amelynek kamata azonban negatív, mínusz 0,05 százalék. Ez jövedelem-kiesést jelent a bankoknak, azonban a monetáris enyhítés arról szól, hogy a bankrendszerből jövedelem-átcsoportosítás történik a reálszféra felé – szögezte le.
A negatív kamatot a bankok vélhetően el szeretnék kerülni, erre lehetőségük van, ha kihelyezik likviditásukat a bankközi piacon, ahol 0,88 százalék a 3 hónapos Bubor kamat, másik lehetőség a diszkont kincstárjegyek 0,48 százalékos kamattal.
A swap-piacon is megfordulhat ez a likviditás és a reálgazdaságba is bemehet, lakáscélú vagy vállalati hitel formájában – jegyezte meg.
Két út
Nagy Márton elmondta, a tender előtt minden bankhoz allokálnak egy limitet. Amelyik banknak nincs likviditása, de van limitje, az is ki fogja használni a lehetőséget, hogy felvegye a likviditást a bankközi piacon, ezzel forgalmat generálva, és elhelyezze az MNB-be.
A másik lehetőség, a tender után sok kiszoruló likviditás lesz, ami szintén forgalmat generál és hozamleszorító hatással bír – vélekedett. Kitért arra, hogy a jegybank Bubor-piacnak jelentős szerepet szánt a jövőbeli monetáris eszköztár részeként, fontos piaca lesz a kiszoruló likviditásnak.
A jegybank akkor elégedett, ha a Bubor-piacon mintegy 10 milliárd forintnyi havi forgalom alakul ki – mondta.
Rugalmasság kell
Hoffmann Mihály, az MNB igazgatója elmondta, törekednek az egyenletes elosztásra a tenderek között, azonban fontos, hogy megfelelő mértékű rugalmasság legyen a rendszerben, mind a meghirdetett mennyiség mind az elfogadott mennyiséget tekintve. Az egyes tendereken meghirdetett konkrét mennyiséget a tenderfelhívás fogja tartalmazni, amely a tender előtti napokban fog kiderülni.
Kitért arra, hogy a bankok fő alkalmazkodási csatornája a tartalékszámla és az egynapos betét, most mind a kettő mínusz 0,05 bázisponton kamatozik, és amelyet így nem tudnak elkülöníteni egymástól. Ezért a túltartalékolás 15 bázisponttal kedvezőtlenebb lesz az egynapos betéti kamat szintjénél október elsejétől, ezzel terelve az utóbbi felé a bankokat. Elmondta, a bizonytalanságok kezelésére a jegybank finomhangolási eszközöket hoz létre, amelyek a tartós és érdemi likviditási sokkok kezelését szolgálják.
A finomhangoló eszközökkel kapcsolatos operatív részletekről 2016. október folyamán dönt az MNB.
