Fokozódhat a defláció
A Pénzügykutató munkatársai a cég szerdai sajtótájékoztatóján elmondták: 2015-ben 2,6 százalékos uniós módszertan szerinti államháztartási deficit alakulhat ki. A 3 százalékos küszöb alatti hiány elérése nincs veszélyben, de a költségvetésben előirányzott 2,4 százalékos hiány eléréséhez az országvédelmi tartalékok megtakarítása és a bevételi oldalon újabb intézkedések válhatnak szükségessé.
Az államadósság GDP-hez mért aránya 2014-ben az előzetes adatok szerint 76,9 százalékra, az előző évihez viszonyítva 0,4 százalékponttal csökkent, 2015 végére 76,2 százalékra mérséklődhet.
Véleményük szerint 2015-ben a tavalyihoz képest a defláció valamelyest fokozódik. Az egész év átlagában a kutatók 0,4 százalékos árszintcsökkenést valószínűsítenek, az idei decemberi fogyasztói árindexet 1,5 százalékosra várják.
Az OBA és a Beva is jelentős mértékű feltöltésre szorul
Várhegyi Éva, a Pénzügykutató főmunkatársa elmondta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) beindította újabb kamatcsökkentő ciklusát, amiben az alacsony inflációs környezet mellett az Európai Központi Bank (EKB) eszközvásárlási programja miatt bővülő likviditás is szerepet játszhatott. Az MNB kamatcsökkentésének további mértékére a Fed második félévben várható kamatemelése is hat majd – tette hozzá.
Várhegyi Éva arra számít, hogy az alapkamat akár 1,6 százalékig süllyedhet. Hozzátette: egyelőre nem világos, mi a szerepe az újonnan meghirdetett kamatmérséklési ciklussal egyszerre bevezetett, az inflációs cél elérésében szerepet kapó toleranciasávnak.
Elmondta: a takarékszövetkezeti csődök és a brókercsalások miatt az OBA és a Beva is jelentős mértékű feltöltésre szorul, ami a bankok emelkedő költségén keresztül a kamatréseket is megnövelheti.
Nem igaz az, hogy a pénz- és tőkepiac nincs eléggé szabályozva
A kormánynak az EBRD-vel kötött megállapodása értelmében ugyanakkor 2016-tól csökken a banki különadó, ami a jövedelmezőségi kilátások javulása révén már az idén valamelyest megemelheti a bankok hitelezési aktivitását – mutattak rá a cég munkatársai.
Várhegyi Éva arról is szólt, hogy a brókercégek botránya miatt a kisbefektetők körében megrendült a bizalom a pénzügyi intézményekben, de egyúttal a felügyelő hatóságokban is. Ráadásul – véleménye szerint – a felügyeletet ellátó MNB vezetői és a politikusok – mind a kormánypártok, mind az ellenzék is – rosszul kommunikálták a brókerbotrány fejleményeit, ami tovább növelte a bizalmatlanságot.
Úgy vélte, nem igaz az, hogy a pénz- és tőkepiac nincs eléggé szabályozva. ” Ez nyilván nem igaz, mert a magyar tőkepiac szabályozását az elmúlt 25 évben végig a fejlett országok szabályaihoz, az uniós belépés után pedig az EU előírásaihoz igazították” – mutatott rá a Pénzügykutató főmunkatársa. Kiemelte: fennáll a veszélye annak, hogy túlszabályozott piacot hoznak létre, amely ismét megemelheti a pénzügyi intézmények, és a bankok költségeit, terheit, ami számos negatív következménnyel járhat.
A Buda-Cash-ügy
A jegybank február 24-én jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki a céghez. A jegybank a Buda-Cash tulajdonosain keresztül szoros összefüggésbe hozható Dél-Dunántúli Regionális Bankcsoporthoz (DRB) tartozó négy banknál korlátozta a betétkifizetést és szintén felügyeleti biztosokat rendelt ki. A Buda-Cash a gyanú szerint körülbelül 30 milliárd forinttal károsíthatta meg saját ügyfeleit, továbbá 60-65 milliárd forinttal nem tud a csoport bankjai felé elszámolni. Az ügy kapcsán bűncselekmény elkövetésének gyanúja is felmerült, ezért az MNB büntető feljelentést tett az illetékes rendőr-főkapitányságnál. A jegybank a brókerház felszámolását már elrendelte, a károsult ügyfelek kártalanításának előkészítése megkezdődött.
Így alakult a Quaestor-ügy
A Quaestor Financial Hrurira Kft. március 9-én öncsődöt jelentett. “A Buda-Cash botrány olyan pánikot okozott az értékpapírpiacon, amely lehetetlenné tette a piac normális működését. (…) A kialakult pánik során ügyfeleink olyan mennyiségű kötvényt kívántak értékesíteni, amely meghaladja a Quaestor Csoport likvid pénzügyi eszközeit” – indokolt a cég.
Március 10-én a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét. Akkori közleményükben azt írták: az MNB a cégnél indított célvizsgálata során a társaságnál szabálytalanságokat észlelt, ezért függesztette fel részlegesen a Quaestor tevékenységi engedélyét.
Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője március 12-én azt mondta: a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél, az értékpapír-kereskedő cégnél szabálytalanságokat talált az MNB, ezért rendelt ki oda felügyeleti biztost, ugyanakkor a kötvénykibocsátás területén is szabálytalanságokra derült fény. A Quaestor Financial Hruria Kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 milliárd fiktív kötvénykibocsátásról lehet szó – jegyezte meg. Binder István azt mondta: eddig csak a Buda-Cash esetében kezdeményezett felszámolást az MNB, a másik két érintettnél, a Hungária Értékpapír Zrt.-nél és a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél a felügyeleti biztos összegzi a helyzetet, meg kell állapítania a fedezethiány mértékét is.
