Mindenkinek van gyengepontja

Szijjártó Péter kiemelte: Magyarországnak az az érdeke, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások körül kialakult negatív nemzetközi hangulat megváltozzon és a támogatottság helyreálljon, mert ez teszi lehetővé a világkereskedelem bővülési ütemének javulását.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]

A miniszter ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy „a globális érdekek a nemzeti érdekek összességéből állnak össze (…), és a nemzeti érdekeket még a nemzetközi kereskedelemben sem lehet háttérbe szorítani”. Magyarország esetében ez a miniszter szerint a mezőgazdasági érzékenységre és egyes ipari kérdésekre vonatkozik.

Nyitott a gazdaságunk

Szijjártó Péter a levezető elnöke annak a munkacsoportnak, amely a nemzetközi gazdasági szervezetek szerepével foglalkozik a munkajogi és környezetvédelmi sztenderdek bevezetésében, a felelős üzleti magatartással kapcsolatos normák betartásának megerősítésében, valamint a nemzetközi szintű korrupció és illegális kereskedelem elleni fellépés ösztönzésben.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A miniszter emlékeztetett arra, hogy Magyarország rendkívül nyitott gazdasággal rendelkezik, ahol az export GDP-hez viszonyított aránya meghaladja a 90 százalékot, ezért a külső tényezők, például a külföldi befektetések komoly szerepet játszanak a nemzetgazdaság teljesítményének alakulásában. Hazánk ezért érdekelt abban, hogy a világkereskedelem bővülése újra növekedő ütemet vegyen fel az elmúlt két évben tapasztalt visszaesést követően.

Négy dolog, aminek élen kell járnia

Szijjártó Péter ehhez négy olyan dolgot említett meg, amelyekben szerinte az OECD-nek élen kell járnia. Ezek a szabadkereskedelmi megállapodások támogatottságának visszaszerzése mellett a környezetvédelem és a versenyképesség közötti egyensúly megtartása, a kis- és középvállalkozások (kkv) támogatása, valamint az illegális kereskedelem elleni küzdelem.

„Nemzetközi szinten is el kell kerülni, hogy a nukleáris energia negatív diszkrimináció alá essen, s az energiafelhasználásnak nemzeti hatáskörben kell maradnia” – hangsúlyozta a miniszter.

Miután a kkv-k adják a nemzetgazdaságok gerincét, figyelni kell arra, hogy ezek a cégek minél nagyobb mértékben be tudjanak kerülni a nagy multinacionális vállalatok beszállító láncaiba. A magyar kormányzat gazdaságpolitikájának az egyik legfontosabb eleme, hogy erre tekintettel támogatja a kkv-kat, hiszen Magyarországon a munkavállalók 25 százalékát multinacionális cégek foglalkoztatják és a GDP 60 százalékát is multinacionális vállalatok állítják elő – mutatott rá.

Nemzetközi együttműködés

A kkv-k sikerességét hátráltató túl magas költségeket a digitalizációval lehet mérsékelni, miután „az elektronikus kereskedelemmel az esélyegyenlőség számukra is megteremtődik a nagy nemzetközi vállalatokkal szemben” – tette hozzá.

Az illegális kereskedelem elleni harcot is fő feladatként határozta meg a miniszter, miután az tönkreteheti a nyitott gazdasággal rendelkező országok kilátásait.

„Magyarországnak külön érdeke, hogy az illegális kereskedelem ellen egy elkötelezett, kivételezést nélkülöző nemzetközi együttműködés jöjjön létre” – fogalmazott.

Szívesen csatlakoznánk

Szijjártó Péter elmondta: Magyarország támogatja és örömmel csatlakozik a Nyitott gazdaságok és inkluzív társadalmak hálózata névvel létrejött holland kezdeményezéshez, amely csütörtökön alakult meg az OECD miniszteri értekezletén.

A hálózat kiemelt témái közé tartozik majd a kereskedelem és a beruházások ösztönzése, a protekcionizmus elleni küzdelem, az egyenlő feltételeket biztosító kereskedelmi és beruházási környezet kialakítása, a túlzott egyenlőtlenségek csökkentése és a magas sztenderdek nemzetközi támogatása.

Utóbbiak közé tartozik számos OECD által kiadott alap- és irányelv, kezdeményezés, valamint ajánlás például a nemzetközi megvesztegetés és a nemzetközi adóelkerülés elleni fellépés, a vállalatirányítás és a felelős üzleti magatartás területén. Az alapító tagok főként OECD tagországok, de a csatlakozásra lehetősége van a fejlődő országoknak is.