A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott első becslése szerint áprilisban az export euróban számolt értéke 1,6 százalékkal, az importé 0,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól a kiugró márciusi 19,0, illetve 21,3 százalékos emelkedés után. A forgalom alakulását befolyásolhatta, hogy idén áprilisában hárommal kevesebb munkanap volt, mint egy évvel korábban. Az áprilisi 878 millió euró exporttöbblet 98 millió euróval kevesebb az egy évvel korábbinál.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]

Visszaesett az export

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzőjét meglepte, hogy mind az euróban számított export, mind az import visszaesett áprilisban az egy évvel korábbihoz viszonyítva, bár véleménye szerint a 878 millió euró külkereskedelmi mérlegtöbblet továbbra is magasnak mondható. Az éves csökkenés részben a munkanaphatással magyarázható.

Emellett azonban a gyengébb áprilisi ipari termelési adatok is tükröződhetnek az export visszaesésében. Valószínűsíthetően az autógyártás visszafogottabb teljesítménye áll a törés mögött – magyarázta az elemző. A negatív éves ráták azonban nem lesznek tartósak, nincs szó kedvezőtlen trendfordulóról – hangsúlyozta kommentárjában Nyeste Orsolya.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A csúcson lévő beszerzésimenedzser-index adatok, illetve az európai ciklikus fellendülés az ipari export magához térését vetíti előre a következő hónapokra. Így a külkereskedelmi mérleg többlete – bár a felfutó import miatt vélhetően alacsonyabb lesz, mint a tavalyi évben – továbbra is masszív maradhat – tette hozzá.

Átmeneti lehet a megtorpanás

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is átmenetinek tartja, hogy megtorpant a külkereskedelem lendülete, amit főként a naptárhatásnak tud be. A következő hónapokban folytatódhat az export növekedése, mivel az ipar tavalyi gyengélkedése feltehetően átmeneti lehetett, amit az idei impozáns teljesítmény is alátámaszt.

A belföldi és az európai konjunktúra mutatók is határozott élénkülést jeleznek. Tavaly 9,935 milliárd euróval történelmi csúcsot ért el a külkereskedelem többlete, amely idén 8,8 milliárd euróra csökkenhet a jelentősen élénkülő hazai beruházások, a növekvő fogyasztás, valamint a tavalyinál valószínűsíthetően magasabb átlagos olajárak miatt. Az olajárak azonban alacsonyabbak maradhatnak, így nagyobb külkereskedelmi többlet sem zárható ki – fejtette ki.

2018-ban az új autóipari kapacitások várható üzembe helyezése miatt érdemben bővülhet a kivitel, így a továbbra is élénk belső kereslet ellenére sem várható az aktívum további jelentősebb csökkenése. A tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg is többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez, 2019-ben pedig a magyar gazdaság nettó külső hitelezővé válhat – prognosztizálta a Takarékbank elemzője.