Gyereknap, mint főpróba
Hazánkban több mint 1,4 millió 14 éven aluli gyerkőc várja a gyereknapi programokat. A legtöbb szülő ezt a napot mindenképp különlegessé szeretné tenni a kicsik számára. Május utolsó vasárnapja országszerte programok tárházával kínálkozik minden évben. A forgatag azonban sokszor eltereli a figyelmünk a pénztárcánk forgalmáról és megesik, hogy csak a nap végén vesszük észre, mennyit is költöttünk. A gyereknap tehát jó főpróbája a kora nyári pénzügyi tervezésnek, amibe érdemes és fontos a gyerekeket is bevonni.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Szabjunk meg egy keretösszeget! Szórakoztató és tanulságos is lehet, ha a gyermekeknek egy bizonyos büdzsét adunk és azt saját belátásuk szerint használhatják fel a programok során. Érdemes néhány ponton gyors fejszámolást végezni velük együtt, mennyit költhetünk még és a szórakozásból se veszítsünk.
Rangsoroljuk a vágyakat! Érdemes előre számolni azzal, hogy a fagyis, lufis, kézműves standok mellett biztosan nem mehetünk el „vámolatlanul”. Ezen felül pár ezer forinttal számolnunk kell ugrálóvárazásra, körhintákra, arcfestésre, dodzsemre és további kiadást jelenthetnek a belépőjegyek különféle mesedélutánokra, koncertekre, így akár tízezres nagyságrendű kiadást is elérhetünk. Mi az, ami nem maradhat el erről a napról, és mi az, amiről lemondunk? Könnyen lehet, hogy minden nem fér bele a lehetőségekbe.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Költséghatékony gyereknap
Rendezhetünk házi gyereknapot. Költséghatékonyabb megoldás lehet, ha magunk által összeállított programokkal, játékokkal töltjük a napot. Nincs belépőjegy, de a kisebb költségfaktorokkal ügyesen kell sakkoznunk, különben így is magas végösszegre jöhetünk ki. Emellett számolnunk kell a ráfordított idővel is, hiszen a szervezés sok munkával, előkészülettel jár.
„A családi időtöltés mellett a gyereknap jó alkalom arra is, hogy a pénzügyi tudatosságra, fegyelemre ösztönözzük a gyermekeinket. Ez a nap az ő ünnepük. Adjunk hozzá hasznos tartalmat” – mondta Horváth Magyary Nóra, a K&H Bank kommunikációs igazgatóságának ügyvezető igazgatója.
„A játékos gyakorlati szituációkban észrevétlenül tanulhatják meg, hogyan döntsenek megfontoltan a pénzről, hogyan értelmezzenek adott pénzügyi helyzeteket. Amikor saját zsebpénzükkel kell gazdálkodniuk, például egy élmény és egy játékvásárlás közül kell választaniuk, a gyerekek pénzügyi értékrendje, döntéshozatali képessége is fejlődik. A szülői tanácsra persze mindig szükség lehet, de alapvetően érdemes hagyni őket, hogy egyre inkább önállóan találják fel magukat” – tette hozzá.
