Gyorsuló világban élünk
Áder János hangsúlyozta, hogy ha az emberiség nem változtat a jelenlegi helyzeten, és minden így megy tovább, gyakoribb aszályokra és áradásokra, egyre pusztítóbb természeti katasztrófákra, az élelmiszertermelés feltételeinek romlására, a tengerek vízszintjének emelkedésére, a jégtakaró olvadására, a víz miatti politikai, társadalmi konfliktusokra, háborúk kitörésére, tömeges népvándorlásra és új kórokozók megjelenésére kell számítani.
Emlékeztetett, hogy az idei nyár is rendkívülinek bizonyult, aszály, több hőségriadó és felhőszakadások egyaránt előfordultak.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Áder János kifejtette: a jelenlegi helyzet oka az, hogy gyorsuló világban élünk, ahol az ipari forradalom óta, különösen 1950 óta drámaian nőtt a Föld népessége, és becslések szerint 2100-ra 11 milliárd ember lehet a Földön.
Minden harmadik városlakó nyomorban él
Mint mondta, a városi lakosság száma is drasztikusan nőtt, az 5 millió lakost meghaladó világvárosok száma is nagy mértékben emelkedett. Jelenleg a Föld lakosságának több mint 50 százaléka él városokban, 2050-re ez az arány 75 százalék lesz, miközben ma is minden harmadik városlakó nyomorban él, és a környezetszennyezés nagy része a városokhoz köthető – magyarázta.
Áder János arról is beszélt, hogy a széndioxid-kibocsátás is jelentős mértékben nőtt, aminek oka a népesség, a fogyasztás növekedése, a közlekedés, a mezőgazdasági tevékenység és az ipari termelés volumenének emelkedése. Ennek következményeként emelkedik a Föld felszínének és a tengereknek a hőmérséklete, és így a tengeri áramlatok is megváltoznak – mutatott rá.
Hihetetlen számok
A köztársasági elnök úgy vélte, a legjobb esetben, ha minden ország betartja a vállalásait, 2100-ra 2,7-2,8 fokkal növekedhet a hőmérséklet, de ha elérik az 5 fokot, akkor az óceánok vízszintje 90 centiméterrel nő.
Közölte, hogy számítások szerint ha 2 fokkal emelkedik a hőmérséklet, az országok átlagosan GDP-jük 3 százalékát veszítik el, ha 6 fokos lesz a hőmérsékletemelkedés, akkor csaknem a 10 százalékát.
Áder János kiemelte, hogy klímaforradalom szemtanúi vagyunk, amikor egyebek mellett olyan kérdésekre keresik a választ, hogy miként lehetne jobban hasznosítani a napenergiát és a szélenergiát, csökkenteni a széndioxid-kibocsátást, tárolni és hatékonyabban felhasználni az energiát.
