A felhívás, amelyet személyesen John Allan, a CBI elnöke tett közzé, hangsúlyozza: Nagy-Britannia az Európai Unió tagjaként
jelenleg 40 olyan nemzetközi kereskedelemi egyezmény részese,
amelyeket az EU kötött külső országokkal mind az öt kontinensen.
A CBI becslése szerint a globális hazai össztermék (GDP) 32 százalékát állítja elő az a gazdasági térség, amelyre az Európai Unió és a külső partnerországok kereskedelmi megállapodásai jelenleg kiterjednek. Ez az arány 37 százalékra növekszik azokkal a térségekkel együtt, amelyekkel az EU-nak még csak részleges kereskedelmi megállapodásai vannak.
Az iparszövetség szerint megállapodás nélküli Brexit esetén
azonban Nagy-Britannia egyik napról a másikra elveszítené az e
megállapodások biztosította vámmentes kereskedelem, illetve
kedvezményes piaci hozzáférés előnyeit a brit áruk és szolgáltatások számára alapvető fontosságú piacokon, beleértve olyan súlyú gazdaságokat, mint Japán vagy Törökország.
Ráadásul számos brit cég nincs is tudatában annak, hogy a
megállapodás nélküli Brexit nem csupán az európai uniós
fogyasztóikkal, hanem a egész világgal fennálló kereskedelmi
kapcsolataikat veszélyeztetné. E kockázat érinti a Dél-Koreával
kereskedő, gyors ütemben növekvő kreatív brit vállalatokat ugyanúgy, mint a speciális igényekre kifejlesztett gépipari berendezéseket Mexikóba exportáló cégeket.
Az EU által kötött szabadkereskedelmi megállapodások mérettől
függetlenül mindegyik brit vállalat növekedéséhez hozzájárultak, és ez veszhet el egyik napról a másikra – áll a CBI szerdai felhívásában.
Az iparszövetség szerint azoknak a brit vállalatoknak a termékeire, amelyek Európán kívüli gazdaságokkal kereskednek, kemény Brexit esetén azonnali hatállyal több százmillió font vámteher nehezedne, a brit autóipari vállalatok kieshetnek az összetett globális beszállítói hálózatokból, a szolgáltatási cégek pedig elveszthetik külföldi tevékenységüket lehetővé tévő jogosultságaikat.
A CBI adatai szerint a Kanadával folytatott brit kereskedelem
értéke az EU és Kanada szabadkereskedelmi megállapodásának (CETA) első tizenkét hónapjában 14 százalékkal nőtt, a Dél-Koreába
irányuló brit export pedig 67 százalékkal bővült az unió és
Dél-Korea szabadkereskedelmi megállapodásának megkötése utáni öt évben.
A Dél-Koreába irányuló whiskyexport éves értéke 71 millió font
(26 milliárd forint), de ha rendezetlen Brexit esetén a kétoldalú
brit-dél-koreai kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere lép életbe, az 20 százalékos vámot jelentene, vagyis a 71 millió fontos exportértékre 14 millió font vámteher rakódna – áll a CBI szerdai felhívásában.
Hasonló érvekkel hívták fel a figyelmet a megállapodás nélküli
Brexit súlyos növekedési és költségkockázataira legutóbbi
tanulmányaikban nagy londoni elemzőházak is.
A The UK in a Changing Europe (Az Egyesült Királyság a változó
Európában) nevű, elsősorban az Európai Unió és Nagy-Britannia
gazdasági-kereskedelmi kapcsolatrendszerének kutatására szakosodott londoni elemzőműhely szerint Brexit-megállapodás nélkül számos brit cég kényszerülne például eredetigazolási dokumentumok kiállítására, és ez önmagában 4-15 százalékot adna hozzá egy-egy áruféleség termelési költségeihez.
A National Institute of Economic and Social Research (NIESR)
nevű tekintélyes londoni gazdasági-társadalmi kutatóközpont
legutóbbi tanulmánya szerint ha megállapodás híján az EU-val
folytatott brit kereskedelemre a WTO általános szabályrendszere
lépne életbe, a brit hazai össztermék értéke 2030-ra 4,93 százalékkal lenne alacsonyabb annál a szintnél, amelyet az
akadálytalan kereskedelem folytatódása esetén arra az évre a brit
gazdaság elérhetne.
