Lokális csúcs felett zárt a Mol árfolyama. Az olajár is emelkedik. Technikai akadálya nincs tehát a további szárnyalásnak.
Érvényes a kitörés
Ha a technikai képet nézzük, akkor azt látjuk, hogy az összeszűkült Bollinger-szalagokat követően lépett a korábbi lokális maximum (16 677 forint) fölé a kurzus, s a tegnapi kereskedés végén felette zárt, vagyis megerősítést nyert a kitörés – magyarázta Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője.
Ezért a mostani szintekről további emelkedés jöhet a következő napokban. Az alakzati célárfolyam 18 500 – 19 000 forint közé mutat, ami középtávon lehet elérhető. Előtte azonban még fontos ellenállást képezhet 18 161 forintnál a 138,2 százalékos Fibonacci-szint.
Arra is érdemes figyelni, hogy ha valamelyik nap 16650 forint alatt zárna a kurzus, akkor az a kitörés elhalását jelentené.
Az egész régió kívánatos
Az olajár is segítette a papírt, de azt is észre kell venni, hogy az elmúlt időszakban az egész régiót kedvelték a befektetők – mondta Vágó Attila, a Concorde vezető elemzője. Hozzátéve: a Mol mellett szólt az erős mérlege, továbbá az is, hogy korábban lemaradó volt.
Véleménye szerint a közeljövőben megpihenhet a magyar piac, annál is inkább, mert az idei évben a BUX az egyik legjobban teljesítő index volt.
Win-win játék
Korábban írtunk arról, hogy a Magnoliával még 2006-ban kötött swap szerződés felmondása, egy igen ritka, win-win játékot indított, amellyel mindenki jól járt. Kezdve onnan, hogy a Magnolia tulajdonosok, akik jellemzően névérték alatt vásároltak, s eddig kapták a kamatot és az osztalékot, most még a névértéket is megkapják. Folytatva a részvényesekkel, akik 17 százalékos osztalékemelkedésnek örülhetnek, hiszen 55 milliárd forint osztalékot fizet a Mol a tavalyi eredmény után, ami részvényenként 567 forint, szemben az előző évi 485 forinttal.
Ehhez jött még az árfolyamhatás: elemzők szerint 6 százalék beárazódása írható a Magnolia ügylet számlájára. És arról se feledkezzünk meg, hogy a vállalat az olcsóbb finanszírozásnak örülhet, míg az állami tulajdonos szintén az osztaléknövekedés lehetőségének.
Nagy kérdés az INA jövője
Nagy kérdés a horvát INA és a Mol viszonya. Az INA 49,08 százaléka a Molé, és rendelkezik az olajtársaság irányítói jogaival is, míg 44,84 százaléka a horvát államé. Az elmúlt hónapokban ellenmondásos hírek láttak napvilágot. Horvát részről – kormányzati szinten – az is elhangzott, hogy meg kell várni a választott bíróság őszi döntését, de az is, hogy haladéktalanul tárgyalni kell a Mollal.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a zágrábi vezetés a hitelminősítők nyomása alá került. Ami gazdaságpolitikai fordulatot sürget, ám koalíciós kormány alakult, s egyelőre nem nagyon tudni, hogy mit is akarnak a politikai partnerek.
Több opció van
Vágó Attila (Concorde) szerint, csak az egyik opció, hogy egyezségre jutnak az INA nagytulajdonosai. Ám ennek feltétele a Mol részéről, hogy nála maradjon a kontroll, s a horvát olajtársaság minden részlege nyereségessé váljon.
Egy másik lehetőség, hogy a Mol értékesíti a tulajdonrészét. Ebben az esetben, nyilván arra törekszik, hogy visszakapja, amit beletett a társaságba. Ennek várhatóan csak egy része folyna be a vételárból, hiszen a potenciális vevők is tisztában vannak a háttérrel.
Némi kárpótlásra számíthatna a Mol a peres eljárásokból. Ráadásul, egy esetleges válás évekig elhúzódhat. És addig is a Mol profitál az INA nyereségéből.
