2023 február 01

Kína befeszült a G7-es csúcstalálkozó miatt

Megfogalmazták az elvárásokat

“A G7-tagországoknak pártatlan és tisztességes álláspontot kell képviselniük, ahelyett, hogy kettős mércét alkalmaznak, vagy (…) a szövetségesi gondolkodásmódból indulnak ki” – fogalmazott Vang Ji, akit a G20-ak (a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő szervezet) szeptemberben Kínában tartandó csúcsértekezletének részleteiről tartott sajtóértekezleten kérdeztek.

Utalt rá, hogy kormánya a nézeteltéréseket a vitában közvetlenül érintett államokkal kívánja rendezni, s ebben egyre több ország támogatását élvezi.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]

Biztonsági kérdéseket feszegetnek

Kiszivárgott értesülések szerint a vendéglátó Japán kezdeményezésére Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és az Egyesült Államok csúcstalálkozójának napirendjén szerepel a Dél-kínai-tenger és a Kelet-kínai-tenger biztonságának, a szabad hajózhatóság kérdésének megvitatása is.

Pekingben áprilisban már a külügyminisztériumba kérették a G7 csoportot alkotó államok nagyköveteit, tiltakozásul amiatt, hogy a csúcsot előkészítő hirosimai külügyminiszteri találkozójukon a kelet-kínai-tengeri és a dél-kínai-tengeri területi vitára utalóan Kínának szóló üzeneteket fogalmaztak meg.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Külön közleményükben a miniszterek a tengerek biztonságáról, a tengeri területi viták békés rendezéséről, a nemzetközi jog, köztük a választottbírósági intézmény elfogadásának támogatásáról is állást foglaltak. Aggodalmuknak adtak hangot a kelet-kínai- és dél-kínai-tengeri helyzettel kapcsolatban, és kifejezték határozott ellenzésüket “minden egyoldalú, megfélemlítő, kényszerítő lépéssel szemben”, amelyek megváltoztathatják a status quót, egyben utaltak a szigetfeltöltésekre is.

Az USA-nak sem tetszik

A Dél-kínai-tengeren az utóbbi időben végzett kínai zátony- illetve szigetfeltöltéseket, illetve az azokon kialakított, védelmi célokat is szolgáló infrastruktúrát elsősorban Washington rossz szemmel nézte, és több alkalommal demonstratív módon jelezte, hogy e mesterséges szigeteket jogi értelemben véve nem tekinti azoknak. Egyúttal több, Kínával területi vitában álló térségbeli országgal együtt aggodalmát fejezte ki a “térség militarizálása miatt”.

Peking azzal érvel, hogy a szabad hajózás sosem volt és ma sincs veszélyben, a szigetek nagyobb részét felügyelő országok, így Vietnam és a Fülöp-szigetek is rendelkezik leszállópályákkal egyes szigeteken, azokon katonákat állomásoztatnak, továbbá például Vietnam is nagymértékben végzett feltöltéseket.

Kínai álláspont szerint elsősorban a régióban szövetségeseivel rendszeresen hadgyakorlatokat tartó, a kínai területeket hadihajókkal és felderítő repülőgépekkel megközelítő amerikai hadsereg “militarizálja a térséget”.