Jobbak az adatok
A japán kormány által csütörtökön közzétett második becslés szerint április-júniusban 0,2 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző három hónaphoz képest, míg éves összevetésben 0,7 százalékkal. Az augusztus közepén nyilvánosságra hozott első becslésben negyedéves szinten stagnálást mutattak ki, az éves szintű emelkedés pedig mindössze 0,2 százalékra tették.
A vállalatok termelői beruházásai 0,1 százalékkal csökkentek, ami kedvezőbb az előzetesen közölt 0,4 százalékos visszaesésénél. A fogyasztói kiadások, amely a 60 százalékát teszi ki a szigetország teljes gazdasági teljesítményének, 0,2 százalékkal növekedtek az előző negyedévhez képest az első és a második becslés szerint is.
Tovább romolhat a teljesítmény
Ha a külföldi kereslet nem erősödik a japán termékek iránt, és a jen felértékelődése tartós marad, a gazdaság teljesítménye tovább romolhat. Elemzők szerint az év harmadik és negyedik negyedévében is stagnálás vár a világ harmadik legnagyobb gazdaságára a növekedést hajtó erők hiányában.
A háztartások rendelkezésére álló jövedelmek nem emelkedtek olyan mértékben, hogy felpörgessék a fogyasztást. Az erős jen pedig fokozatosan, de biztosan visszafogja az exportot és a tőkeberuházásokat – figyelmeztetett Minami Takesi, a Norinchukin kutatóintézet vezető közgazdásza.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Elbillenni a holtpontról
A japán gazdaság több évtizede stagnál. A 2012 decemberében hivatalba lépett Abe Sindzó kormányfő gazdaságpolitikai stratégiája határozott monetáris és fiskális lazítással, a forgalomban lévő pénz mennyiségének a megduplázásával és euróban számolva is 100 milliárdos élénkítő csomagokkal mozdítaná ki a szigetország gazdaságát a tetszhalott állapotból.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a múlt hónapban azt javasolta a japán kormánynak, hogy hajtson végre munkaerőpiaci reformokat, bátorítsa a vállalkozókat a bérek emelésére és a fogyasztási adó kulcsának növelése révén billentse helyre a súlyosan eladósodott költségvetést, ha sikerre akarja vinni az „Abenomics” néven is emlegetett növekedésbarát gazdaságpolitikát.
Az IMF elemzői szerint össze kell hangolni a költségvetési gazdaságélénkítő lépéseket a monetáris politikai további lazításával, ideértve a kamatcsökkentéseket és az eszközvásárlási program keretösszegének emelését.
